Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

PÁL-HENN-NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 131 dűlő), Kaposkeresztúr (-észak), Kaposszerdahely (Szőlőhegy), Mindszentgodisa (Felsőmindszent), Patca (Csipány); MH: Cserdi (Szőlőhegy, Horgas-dűlő), Kővágótőttős (nyugat), Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Pécs (Szentmiklós); PS: Pécs-Nagyárpád (dél); TH: Belecska (-kelet), Dúzs (-dél); V: Gerényes (-észak), Szászvár (Víz-völgy), Tófű (-dél), Vékény (Öreg-hegy). Extenzív szántók gyomnövénye. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007). Vicia villosa subsp. pseudovillosa (Schur) Murr - ÉZS: Kishajmás (Bogorgya); MH: PécsVasas (Parcsin); V: Ág (Cser-mező). Extenzív szántók gyomnövénye. A térségben ritka. További adatai: HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007). Vulpia myuros (L.) C.C. Gmel. - BD: Apátvarasd (Mészkemence), Keszü (-dél), Mecseknádasd (-dél); BH: Magyaregregy (Lapos-völgy), Magyarszék (Benága, Rövid-földek); MH: Cserkút (Kerekesdűlő, -nyugat), Kővágószőlős (Harka, Sajgó, Szerkő alja), Kővágótőttős (Tótvár), Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Pécs (Aranyhegy, Szentmiklós); V: Egyházaskozár (Jauka-hegy). Savanyú talajú, extenzív szőlők és szántók növénye. A térségben talán csak ezen élőhelyek kis száma miatt tekinthető ritkának. További adatait a térségből lásd MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), KITAIBEL in NEILREICH (1866), SIMONKAI (1876), BARTAL (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1958, 1976), PÁL (2002), PÁL és PINKE (2007), PURGER (2008) munkáiban. Összefoglalás Dolgozatunkban 2000 és 2009 közötti időszakban gyűjtött értékes és érdekes gyomflorisztikai adatainkat közöljük a Mecsek és a Tolna-Baranyai-dombvidék középtáj területéről, kiegészítve néhány szomszédos kistáj adataival. A megfigyelések szántóföldekről, szőlőültetvényekből és ruderális területekről származnak. Az enumerációban összesen 172 faj található. Ezek közül 11 hivatalosan védett és 29 szerepel hazai vöröslistában. 12 faj esetében nem találtunk korábban közölt adatokat a Mecsek és a Tolna-Baranyai-dombvidék középtájról (a Villányi-hegységet nem beleértve): Bifora radians, Bunias orientális, Camelina rumelica, Commelina communis, Eleusine indica, Euphorbia falcata subsp. acuminata, Lepidium densiflorum, Matricaria discoidea, Potentilla indica, Silene conica, Thladiantha dubia, Thlaspi alliaceum. Fontos eredménynek számít, hogy a régebben festőnövényként használt Rubia tinctorum 150 év után ismét előkerült a területről. Köszönetnyilvánítás: Köszönetet szeretnénk mondani azoknak, akik a terepmunka során (Baráth Kornél, Borhidi Attila, Bukovics Péter, Dancza István, Oroszné Kovács Zsuzsanna, Pinke Gyula, Pótóné Oláh Emőke, Purger Dragica), a növények meghatározásában (Barina Zoltán, Bauer Norbert, Csiky János, Lengyel Attila) segítségünkre voltak. Köszönet illeti Tóth István Zsoltot, hogy néhány florisztikai adatának átengedésével gazdagíthattuk a dolgozatot. Köszönjük továbbá a PTE TTK Biológia Doktori Iskola - Botanika Program, a Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék és a CARPATHES Természetvédelmi és Fajmegőrző Alapítvány támogatását.