Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

112 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 dákról, lábazatok tövéből) került elő. IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Korábbi adatai: SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b, 1975), NENDTVICH K. in HORVÁT (1942b), ZSÁK in HORVÁT (1942b). Commelina communis L. - BD: Kövesd (Téglagyár), Nagypall (faluban), Somberek (faluban); BH: Magyarszék (a faluban); DS: Old (faluban); MH: Pécs (Belváros); PS: Pécs (Kertváros, Megyer). Települések belterületéről került elő leggyakrabban (házfalak mellől), azonban szemétdombok környékén is találkoztunk vele. Nincs korábban közölt adata a térségből! Consolida orientális (J. Gay) Schrödinger - BD: Pécs-Hird (Szikla-berki-dülő), Versend (dél); PS: Pécs (Megyer). Szántószegélyekből került elő. A keleti szarkaláb az ország tiszántúli szántóin tömeges lehet (PINKE és PÁL 2005), a Dunántúlon azonban szórványos elterjedésű, csupán szálanként fordul elő. További adatai: MAYER (1859), GÖRLITZ in UECHTRITZ (1966), PÁL (2003). Convolvulus cantabrica L. - MH: Pécs (Szentmiklós). A Szőlészeti és Borászati Intézet Szentmiklóshegyi Kísérleti Telepének rézsűiről került elő. Hazánkban hivatalosan védett faj, azonban nem tekinthető veszélyeztetettnek (KIRÁLY 2007). További adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), JÁVORKA in HORVÁT 0935b), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1943, 1977), SADLER in HORVÁT (1943, 1977). Coronopus squamatus (Forssk.) Asch. - PS: Pécs (Göjényi-rétek, Megyer). Extenzív szántók szegélyéből és taposott gyomtársulásokból került elő. A térségben ritka. IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). További adatai: SIMONKAI (1876), BOROS (1925), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), PÁL és PINKE (2007). Crupina vulgaris Cass. - MH: Pécsvárad (Ruzsama). Egy extenzív szántó szegélyéből sikerült kimutatni. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NENDTVICH K. in NEILREICH (1866), HORVÁT (1935b, 1943). Digitaria ischaemum Schreb. ex Muhl. - BD: Görcsöny (Csér). Kapáskultúrából származik az említett adata. Hazánk területén ritka (KIRÁLY 2009). IUCN besorolását tekintve adathiányos (KIRÁLY 2007). Terepi azonosítása és elkülönítése a D. sanguinalis-tói nehézkes. További adatai: MAYER in HORVÁT (1936), HORVÁT (1942b). Draba muralis L. - BH: Oríü-Mecsekszakál (Végföldek); DZS: Magyarlukafa (Szerenkeihegy), Vásárosbéc (Köblös-szőlőhegy); MH: Bakonya (-észak), Pécs (Szentmiklós), Pécsvárad (Belsőtanyák). Extenzív szántók szegélyéből és hagyományosan művelt szőlőültetvényekből került elő. További adatai: HORVÁT (1939, 1958, 1975, 1977), KÁRPÁTI in HORVÁT (1942b), KIRÁLY G. (1998), KIRÁLY G. és KIRÁY A. (1998), PÁL (2002a). Eleusine indica (L.) Gaertn. - MSZ: Dunaszekcső (faluban); PS: Pécs (Északmegy

er). Mindkét esetben települések belterületének, ruderális élőhelyeiről került elő. A világ egyik