Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)

II. A PÉCSVÁRADI EGYHÁZI NAGYBIRTOK ÉS BIRTOKKÖZPONT TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÖZÉPKORBAN

FÜGGELÉK (A II/5. FEJEZETHEZ) PÉCSVÁRAD TÉRKÉPVÁZLATÁNAK FORRÁSAI Pécsvárad településének XIII. századi képét az 1783-as József császár korabeli katonai telep térképe, s ennek alapján szerkesztett rajzos nagyítás szerint úgy mutattuk be, hogy az 1259-es oklevél leírását az 1783. évi alapra vetítjük. Az 1259. évi leírás nemcsak épületekhez, akkor használatos utcanevekhez, hanem a térszínhez is teljesen simul szövegében, ezért a leginkább jellemző rétegvonalat felrajzoltuk. AZ 1259. ÉVI OKLEVÉL HATÁRLEÍRÁSA . . . Primus terminus villae Nouo Pech incipit a puteo, qui Chcguercuta vocatur. Inde ascendit superius et tendit retro domum Gregorii filii Thenes, et transiens per quamdam viam, per quam itur ad siluam, vádit ad domum Joannis, filii Lenguench, qui rcmanet in Nouum Pech. Deinde descendit ad domum Urbani de Nouum Pech existentis. Inde tendit ad domum Bok, filii Hotfyng, qui est similiter cie Nouo Pech. Inde vádit versus Theutonicos ad puteum Julakuta, qui eodem modo sunt de Nouo Pech et inde descendit circomeundo ad villám Olaszfalua. Dein vero ascendit ad Ecclesiam S. Nicolai, inde vádit per transuersum ad Ecclesiam Omnium Sanctorum. Inde diuertit ad domum Gregorii Sacerdotis, et sic discernitur Nouum Pech a villa Varallya . . . Egybevetésül az 1783. . . . Das Schloss, die Kirche, Pfarhof und ein Teil des Marktes liegen auf einer ziemlich steilen Anhöhe, von wo eine gute Aussicht, der übrige Teil (z.w. des Marktes) liegt im Thal und am Fusse des Berges . . . ... Üj Pécs fal

u(rész) határa a kútnál kezdődik, melyet Csigerkútjának hívnak. Innen fölfelé halad és Thenes fia Gergely házát éri, hátrább vonulva és átlépve azon az úton, melyen az erdőbe járnak, Lenguench fia, János házához megy, s ez Üj Pécs részéhez esik. Ezután lefelé ereszkedik az Űj Pécsett lakó Urbán házához. Ettől az ugyancsak Űj pécsi Hotfyng fia Bok házához ér. Innen a németek felé tart a Julakuta nevű kúthoz, mely részek szintén Űj Pécshez tarí >znak, s a kúttól lejőve kört ír le a határ Olaszfalváig. Ezt követően pedig fölfelé vonul Szt. Miklós templomáig s onnan az átellenben levő Mindenszentek templomához megy. Ettől a helytől eltér Gergely pap házához, és így különíti el a határ Új Pécset Váraljától . . . évi felvétel szövegéből: A vár, a templom, a plébánia és a piactér egyik része igen meredek magaslaton feküsznek, ahonnan jó kilátás nyílik, a piactér többi része a völgyben, a hegy lábánál terül el . . . Az 1259. évi leírás vázrajzán feltüntetettük a Régi Kálvária elenyészett, csak névről ismert helyét (14), s a hegyfokon a monostort (1). Szent Miklós templomát (9) a határleírás Olaszfalva és a Mindenszentek közé helyezi. Nézetünk szerint névtévesztésről lehet szó, mivel a helyen egyéb források Szent Péter egyházát jelölik, mely az 1259-es oklevélben nem szerepel. Ezzel szemben ld. GYÖRFFY (1966 365) térképét! A templom az 1750-es években felépült mai r.kat. plébánia helyén állott, hossztengelyével, homlokzatával az átellenes Régi Kálváriához igazodva, illetve a kálváriát helyezték el véleményünk szerint a szemközti domboldalon. A számosabb emlékben gyakorta emlegetett Mindenszentek egyháza a mai temetőkápolnával azonos, mai is ez egyházi neve. Középkori és mai fekvésének egysége azonos. A határleírásban az erdőbe vezető út átlépése után leírt hospesházakat a mai Iskola utca vonalán helyeztük el. Ezt egyfelől az igazolja, hogy a 6. számmal jelölt helyen középkori pince maradt fenn (GENTHON 1951 129-30) másfelől meg a leírás azon folytatólagos része, mely szerint „inde vádit versus Theutonicos ad puteum Julakuta". Ennek nem volna értelme akkor, ha a leírt hospes házakat tovább, a Gyulakútja feletti oldalra, a mai Szállás Garten dűlőbe helyeztük volna. A „versus Theut:micos" kitétel utcát, településrészt jelent, ez az utca pedig a Gyulakútjától a felső piactérre vezető feljáró út mentén épült ki. A hospesházak felrajzolt elhelyezését végül a határleírásból jól kitűnő domborzat indokolja: a hegyfok felé előrehatoló, magában is lejtős plató. Határleírásunk egyéb részei világosan fedik az 1783. évi - a mai állapottól csupán az alsó piac benépesülése révén különböző - településrajzot, hogy ehelyt a további magyarázat felesleges. Nouo Pech - Új Pécs neve valószínűleg abban az elenyészett oklevélben bukkant fel először, melyet a Pécsről elszármazott hospesek II. Andrástól kaptak kiváltságaik igazolására. Ez a helynév csak az 1259-cs oklevélben található, szerepe a Várad helynév megkülönböztetése lehetett más helynevektől. 1316-ra a Pécsvárad helynévbe olvadt. A részletekben idézett oklevelet közli: FEJÉR - IV 2 490-93 -, aki a közlés végén megjegyzi, hogy az oklevél első másolója az iratot nagyváradinak vélte. Ez a közlés szintén másolatot követ, a helyneveket nem egykorú, hanem modernizált alakban adja (Olaszfalua, Várallya stb.), mint többnyire más közléseiben is. Vö. JAKUBOVICH-PAIS (1929 302); FEJÉRPATAKY (1885 105-106) hitelesnek, bár hibás keltezésűnek tartja, szerinte T258-on túl Smaragd nem működött oklevélkiadóként. Minthogy 1255 óta viselte a székesfehérvári választott, majd 1256 óta a megerősített préposi méltóságot, 1258 augusztusától pedig ezen felül a kalocsai választott érsek címét, FEJÉRPATAKY megállapításai nyomán az oklevél 1258 második felében keletkezhetett. KARÁCSONYI (1902 56) az oklevelet 1258ból származónak tartja, ez volna tehát a helyes keltezés a privilégiai is alakban történt kiadásnál is. Az oklevél utolsó szavai szerint IV. Béla király uralkodásának 24. évében adták ki a privilégiumot, 1259-ben. KARÁCSONYI felteszi, hogy a kiadás iz^g. január i-én történhetett, ezért írták ki ezt az évszámot, s ezért van szó a király uralkodásának immár 24. évéről.