Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA
lítik először a Szt. Péter és Mindenszentek plébániát, valamint az első hospeseket is. II. Géza Ii 58. évi bácsi ténykedéséről beszámoló szövegrészek alatt a jelenvolt országos méltóságok, köztük Anthim pécsi püspök nevét is ott olvashatjuk. Ezen oklevél eredetije azonban nincs meg, ezt csak a legközelebbi, II. András korában 1228-ban kieszközölt megerősítés továbbszármazott szövegéből ismerjük. Az 1228. évi szövegben pedig az oklevélnek az a része, mely István király állítólagos oklevelét közli, már kétségtelenül eltér a II. Géza idején bemutatott másolattól. Ezt a legrégibb, leginkább döntő részt megváltoztatták 1158-1228 között. Péter apát tevékenykedésénél - mellyel a másolatok privilegiális alakban való megerősítését és újbóli kiadását el tudta érni II. Gézánál, - bizonyára sokat köszönhetett a monostor annak, hogy apátja, Péter előkelő származású személy volt. Amennyire szokatlan és feltűnő egy szerzetes neve mellett előkelő származásának hangsúlyozása, éppen annyira érthető is ez az eljárás, hiszen olyan férfiút kellett X monostor élére választani, aki összeköttetései, származása révén gondoskodni tudott a monostort ért károk pótlásáról. Ez az eset azt mutatja, hogy a világias szellem, a vagyoni érdekek szem előtt tartása a szerzetesek körében is időről időre hallatta parancsoló szavát, s ha a szükség úgy kívánta, a konvent az apát személyének kiválasztásakor nem csak a kánoni feltételeket, hanem a kiszemeltek olyan tulajdonságait is mérlegelte már, melyek az apát világi, földesúri feladatainak ellátásához voltak szükségesek. II. Géza fia, III. István a bizánci hatalmi törekvésekkel szemben délre vezetett hadjáratai (11611173) során egy alkalommal a pécsváradi monostorban is tartózkodott, és templomában oltárt alapított/' 4 Bizonyára nemcsak az előttünk ismeretlen közvetlen érdem, hanem a nagyatya, II. Béla idefűződő emléke indította erre a kegyes cselekedetre. A XII. század és a későbbi idők apátjainak jellemzéséhez más tényanyagból kell tehát merítenünk a kiemelkedő vonásokat, mint a XI. század apátjainál. A főpapi és földesúri hatalom gyakorlása közben a két pozíció mind szorosabban összefonódik. A XII. századból két apát neve maradt ránk: Gaufrédé és Péteré. Mint az előbb elmondottakból kiderült, mindkettőjükre fontos szerep hárult az apátsági nagybirtok gazdasági bázisának megvédésében, a javak és kiváltságok gyarapításában. Az idők folyamán kialakult főpapi állás és földesúri hatalom az apátokat konventjük közössége fölé emelte, őket közéleti személyiségekké tette. A konvent elöljárói tiszte a dékánra vagy priorra szállott, az apát pedig magában a monostorban is külön lakott valóságos udvartartás közepette. Korán, a XII. században hallunk már familiárisairól, majd hamarosan comeseiról, udvarbíráiról, olyan világi urakról, akik a földesurak legszűkebb, bizalmas, mindennapi környezetéhez tartoztak. Ezekhez a XIII. században a magister címet viselő művelt, iskolázott nemes jobbágyok csatlakoztak. Az apátság területén és Pécsvá44 ÁLDÁS Y 1897. 97. radon több magister nevét ismerjük már ebből az időből. Közülük kerültek ki az apát jegyzői. A külön udvartartással külön asztaltartás alakult ki, amely idővel többe került, mint a konvent tagjainak ellátása. A költséges udvartartás is azt bizonyítja, hogy a többi - világi - földesurakhoz hasonlóan az apátot is állandó udvar vette körül, egyházi és világi kísérete, amely asztalánál étkezett/ 10 A földesúri kiváltságok védelme tükröződik Hysi apátnak a (hosszú)hetényi serviensekkcl 1212-ben folytatott perében is. Farkas és Jakab jobbágyok megtagadták némely servitiumok szolgáltatását az apát részére, mondván, hogy ők királyi serviensek. Ezzel a király hatalma alá kívántak helyezkedni, ami az apát földesúri hatalmának súlyos megsértése lett volna/' 1 ' Hosszas pereskedés indult, ami nem lehetett egyedi eset, mert az 1220 körül szerkesztett interpolált alapítólevél betoldott, újkeletű részletei főként a nagybirtok szabadjainak az apát földesúri fennhatósága alá kényszerítéséről szólnak, azt is kilátásba helyezve, hogy ellenszegülés esetén kiűzik őket lakóhelyükről. A hetényiek visszakapták elkobzott földjeiket, de a kisebb birtokos szabadok ilyen irányú kísérletei többé nem jártak eredménnyel. A költséges pereskedés és a földönfutók sorsa helyett az apáttal való kiegyezés útjára léptek, csakhogy megmaradhassanak birtokukban. Servitiumuk lényegében a katonaállítás kötelezettségéből és egy ideig a személyes katonai kíséret, szolgálat teljesítéséből állott. Ennek fejében az apát servienseiként megtarthatták birtokukat, azt szolgáikkal műveltethették, és földesuruk, az apát fegyveres ereje védelmezte őket a magánháborúskodások századaiban a szomszéd urak rablásai, betörései ellen. E kisebb birtokosok köréből nevezte ki az apát a maga földesúri tisztjeit: udvarbírákat, officialisokat. 6. A BENCÉS MONOSTOROK REFORMJA 1215-TÖL. A PÉCSVÁRADI APÁT PÁPAI MEGBÍZATÁSAI A bencés monostorok vagyoni érdekeik védelmében sokszor egymással is összeütközésbe kerültek, az egyházi nagybirtok ellen a világi földesuraktól a XIII. század elejétől indított támadások során. A nagybirtokaik kezelése közben hanyatlásnak induló bencés monostorok megreformálásának kérdése ugyancsak ez évtizedekben vált aktuálissá. III. Honohus pápa a IV. lateráni zsinaton hozza meg határozatait a bencés rend reformjáról 1215-ben. Ezek végrehajtása idején fontos megbízatásokat kap a pécsváradi apát is. 1215-1218-ban kiküldött bíró a pannonhalmi és somogyvári apát tizedszedési perében.'" A pápai bíró címe adott esetben bírói jogkört biztosított a veszprémi apát felett is. 45 SÖVEGES 1948. LVI: világosan kitűnik, hogy külön asztalról, külön ebédlőről van szó, mely idővel földesúri jelleget ölt. 46 ÁUO VI. 355-56. 47 SÖRÖS-ERDÉLYI 1902. 45-46. sz. oklevél.
