Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)

I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA

templomának romjait az 1733. évi összeíráskor még látták, le is írták.

35 Somogyvár, Szentjakab, Szeníiván, Zebegény és Báta monostorai szintén a Mecsek közelében, nyúlványai és dél-délkelet felé tekintő lábazata körül keletkeztek, tehát azon a területen, melyen István király tekintete időzött a dél-dunántúli térítőközpont helyének kijelölése idején. Külön tanulmányt igényelne annak felmérése, hogy a sorrendben ezután következő monostorok elhelyezkedésében miként tükröződik vissza a vidék egyre fejlődő betelepültsége, az állandó települések szaporodása, gazdálkodásuk előrehaladása, melyhez az egyház is alkalmazkodott szervezetének fejlesztése során. A későbbi időben írottnak és hamisnak bizonyult mázai adománylevél, II. András Bertalan pécsi püspök részére kiadott megerősítő és új adományokat adó állítólagos oklevele

30 már 1235-ből említi a váradi apátság szomszédságában Ecclesia Sancti Ladislai Regis templomát, Püspökszentlászlót, melyet mint bencés perjelséget látunk viszont egy 1327-ben készült hiteleshelyi iratban.

37 Szentlászló fiókmonostora volt a pécsváradi anyamonostornak perjellel az élén. Nem tudjuk, mikor keletkezett és valóban fennállott-c már 1235-bcn vagy korábban, esetleg Szent László korában, akinek a nevét viselte. Csak feltevésként mondhatjuk, hogy Szent László alapítása lehet, vagy az ő korához fűződő alapítás. I. László állítólag több adománybirtokkal és piacvámmal gyarapította az anyamonostor nagybirtokát a XIII. századi alapítólevél betoldott részlete szerint, és hogy valóban közelebbi kapcsolatba került a lovagkirály a pécsváradi monostorral, az mutatja, hogy templomában oltárt alapított.

38 Talán akkor történt mindez, mikor László király 1091-ben Horvátországba vezetett hadat, s ez év őszén személyesen vett részt a somogyvári apátság megalapításának szertartásán. * * * A XI. század közepétől tehát mind több új konvent látott munkához a Dél-Dunántúl területén, melyen hosszú évtizedeken át a pécsváradi rendház fekete barátai egymaguk látták el ezeket a feladatokat. Térítőmunkájuk területén 1007-1009 óta az új pécsi és kalocsai egyházmegyék szervezkedése, működése is megindult. Mind több plébániás egyház tűnt fel a távoli vidékeken. A térítés korszaka után az elért eredmények kiszélesítése, elmélyítése következett. Mindez lassú átmenet során történt, hiszen I. András, sőt I. László korában is még sokan áldoztak kövek, fák és kutak mellett.

39 35 CONSCRIPTIO. 36 FEJÉR III/2. 421-39. 37 ZICHY I. 299. 38 ÁLDÁSY 1895. 97. 39 HÓMAN 1935. 256, 284. II. BÉLA ADOMÁNYAI. TIZEDPERBEN A PÉCSI PÜSPÖKKEL. II. GÉZA ÜJBÖL KIADJA A PÉCSVÁRADI APÁTSÁG ADOMÁNYLEVELEIT. HYSI APÁT PERE A HETÉNYI SERVIENSEKKEL A pécsváradi monostor Kálmán király és Álmos herceg küzdelme során került újabb benső összeköttetésbe az Árpád-házi királyokkal. Mikor Álmos Bizáncba menekült, vak fiát, Bélát a pécsváradi monostor s^jrzeteseire bízta/'

0 Béla rejtekhelyét Pál püspök és Otmar barsi ispán fedezte fel utóbb II. István előtt, s az a trónutódlás gondjával küzdve - mert nem volt örököse - megörült a hírnek, hiszen Bélát holtnak hitte. Az alapítólevélnek Vak Béla fia, II. Géza megerősítése idejéből eredő hitelt érdemlő közeli korú előadása szerint a beteg ifjút az apát és a szerzetesek, valamint familiárisaik tisztelettel fogadták, őt és kísérőit élelemmel, ruhával, minden szükséges dologgal ellátták. Amikor pedig három év elteltével eljött az ideje, hogy az ifjú távozhatott a monostorból, az ott élvezett jótéteményekért és ellátásért háláját fejezte ki, és megígérte, hogy adományokat juttat a kolostornak, mihelyt elfoglalja örökségét. ígéretét beváltván, Tolna vásárjának vámszedési jogát, három szőlőt és három szolgáló család terhét adományozta a monostornak,'

1 ugyanis részére Tolnán rendeltek udvartartást. így a Képes Krónika hiteles előadása megerősíti az alapítólevél idevágó részletét. II. Béla, a nép Vak Bélája emlékét a hagyomány fenntartotta, Pécsvárad határában két forrást is Bélakútjának neveznek. II. Béla utódai ismételten is kifejezték hálájukat a Vashegy tövi monostor iránt. II. Géza király (1141-1161) 1157-ben láthatólag támogatta Anthim pécsi püspök és a pécsi káptalan követeléseivel szemben az apátság tizedszedő jogát/'

2 A tizedper idején Gaufréd volt az apát, az ő idejében égett le a monostor kincseskamrája is István király, Domoszló, I. László és II. Béla okleveleivel. Gaufréd utóda, Péter - Thuross ispán fia - kérésére 1158-ban a húsvétkor Bácson tartózkodó II. Géza megerősítette az adományozók okleveleit, melyek eredeti példányai elpusztultak ugyan, de az előző évi tizedperben megismert eredetiekkel egyező másolati példányok a megerősítést lehetővé tették.

43 A király a monostort ért tűzkár során elpusztult egyházi felszerelést kegyúri adományokkal pótolta. Ebben az oklevélben em40 HÓMAN 1935. 361-63, 365. 41 KOLLER szerint (I. 193) Marcharius pécsi püspök is közreműködött az adománylevél kiállításánál, s részt vett a dömösi alapítás megerősítésénél is, mellyel Béla atyja kezdeményezését teljesítette. Egy feljegyzés tudni véli, hogy Pál püspök korábban pécsváradi apát volt vagy dömösi prépost, majd 1138-39-ben győri püspök. « ÁUO II. 355-56; SZENTPÉTERY 1918. 35: valamely eredeti oklevélből eredőnek tartja az alapítólevél II. Gézaféle 1158. évi megerősítésében szereplő adatot a pécsi püspökkel 1157-ben folytatott tizedperről. V.o. KOLLER I. 202-08. ''

3 FEJÉR I. 147-48.