Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA
XIV. századi alakjában ránk maradt Nagy Legendája elmondja, hogyan folyt a térítés munkája. A Maros vidékéről ír ugyan, ahol akkor már pécsváradi szerzetesek, magyar emberek ís térítettek, ele leírása érvényes területünkre is. A népet az ispánok vezették a térítés helyére, sokan pedig maguktól gyűltek oda, még eleséget is vittek magukkal, hogy a sokadalom el ne törődjék a várakozásban. A szerzetesek pedig éjt nappallá téve tanítottak és kereszteltek, s igen elfáradtak 28 - olvassuk a 9. fejezetben. A térítés előrehaladásával mindjárt megszervezték a főesperességeket, plébániákat. A templomok és temetők kijelölt helyét a püspök szentelte fel - írja a 10. fejezet. A pécsváradi monostor papjai mindezt kezdeti nehézségekkel küzdve maguk teljesítették sokszor halálos veszedelemtől fenyegetve. A térítés korszakának légkörét, hagyományait eleveníti fel Szent Gellért Nagyobb Legendájának az a további része is, mely a majdani csanádi püspök Magyarországra indulását és Pécsettt, valamint Pécsváradon való időzését beszéli el. Találkozván Pécs püspökével és a pécsváradi apáttal, azok rábeszélik Gellértet, maradjon hazánkban. Pécsi időzése után a pécsváradi apát magához vette Gellértet és Pécsváradon tartotta őt Péter Pál napjától Szt. Benedek ünnepéig, július 10-ig, mikor is beszédet mondott a népnek. Ezek után a királyhoz kísérték, aki Gellértet végképp itt tartóztatta. A Legenda e része későbbi és tele van anakronisztikus tévedésekkel: Gellért hazánkba érkeztekor Bonipertus volt a pécsi püspök, Mórral, aki 1031 után következett, Gellért nem találkozhatott. Ugyanígy tévedés a pécsváradi apátkent Anasztázról beszélni. Mikor Gellért hazánkba jött, Asztrik-Anasztáz kalocsai püspök, illetve esztergomi érsek volt már. Mindezen névcserék mellett az elbeszélés lényege, Szt. Gellért pécsi és pécsváradi látogatásának, prédikálásának hagyománya értékes emlék számunkra. Mivel kevés volt hosszú időn át a templom, I. László korában megengedték már, hogy a távolabbi falvakból csak egy valaki jelenjen meg a többi képében a misén és vigyen ajándékot (I. László I. dekr. 11. fej.). Fenntartották mindazonáltal a templomkerülők veréssel való büntetését, megtoldva azzal, hogy vasárnap nem szabad vadászni, mely rendelkezés főleg az előkelőkre vonatkozott. A templomok nagy hiánya miatt a szabadban való misemondás szükségképpen gyakori volt, ezért ezt is törvénnyel szabályozták: csak utazás idején és sátor alatt engedélyezte a törvény mise mondását (uo. 29. fej. és Kálmán I. dekr. 68. fej.). Elterjedt a hordozható útioltárok - tabula itineraria, altare ad viam használata. A pécsváradi monostor Domoszló, Árpád-házi hercegtől a XI. században kapott ezüst díszítésű útioltára a Mindenszentek templomában állott, amikor nem használták. Több hordozható oltáruk volt ezen kívül, melyek száma a XIII. századra ötre szaporodott. Bár a XI-XII. század folyamán is jöttek még külföldről papok, az egyházmegyékben, monostorokban egyre több lett a hazai szerzetes, pap. I. László és 28 SZENTPÉTERY 1938. 494. Kálmán király rendelkezéseiből kitűnik, hogy a monostorokban fegyelmezettebb élet folyt, mint a világi papok körében. E kor törvényeiben még nem olvasunk a monostori rend lazulásáról, csak azt tiltja el egy helyen a törvény, hogy a szerzetesek a hívek összejöveteleibe közvetlenül bekapcsolódjanak (I. László I. dekr. 39. fej.). Ugyanez a törvény szabályozza, hogy a rendbe csak azokat szabad felvenni, akiknek állandó lakhelyük van, azaz már bekapcsolódtak a társadalmi rendbe, családjuk ellenőrizhető. 4A TÁVOLABBI KÖRNYÉK BENCÉS MONOSTORAI A XI. SZÁZADBAN A pécsváradi bencés monostor évtizedeken át egymaga végezte a közvetlen és a távolabbi környék lelki gondozását. A feladat nagysága némiképp magyarázattal szolgál a monostor kiváltságos állásának, további vagyoni gyarapodásának kétségtelenül gyors és nagyarányú növekedésére. I. András 1055-ben alapítja Szt. Ányos püspök és hitvalló tiszteletére a tihanyi, I. Béla pedig az 1060as évek küszöbén a Megváltó tiszteletére a szekszárdi bencés monostort, 2 " rövid országlásuk után ugyanott lelve sírhelyüket. Ugyancsak az 1060-as években hívta életre Athy nádorispán Szt. Jakab tiszteletére a közelben a zselicszentjakabi bencés szerzetesházat, melynek avatásánál Salamon király és Géza herceg is megjelentek Dalmáciából visszatérőben.' 1 " A század kilencvenes éveiben további két új szomszéd erősítette a pécsváradi gyülekezet környékén az egyházi szervezetet. 1091-ben a somogyvári és a bâtai 51 bencés monostor is megkezdte életét, mindkettő I. László műve. Említettük már, hogy csaknem egy évszázaddal a pécsváradi alapítás után is jónak látta az alapító Somogyváron 100 katona letelepítését a szerzetesek védelmére. Ismeretlen időben, de talán már a XII. században alapították a mai Szebényben a zebegényi bencés konventet Szt. Mihály nevéről.' 2 Sörös szerint magánkegyurak bőkezűen javadalmazott, de korán lehanyatlott monostora volt. 1142-ben II. Géza király, Vak Béla fia a baranyai tolnai határ közelében, Cikádoron a cisztercieket telepíti le azon a területen, melyhez atyja szomorú ifjúságának, Vashegy tövi és tolnai tartózkodásának emlékei fűződtek. 33 III. Béla király idejében pedig ugyancsak a Vashegy lábánál a mai Apátvarasd és Erdősmecske között a johanniták vagy ispotályosok Szt. Ivánról elnevezett monostora tűnik fel. 3 ' 1 Helyét az erdősmecskei határban a Szentivándűlő jelzi, és reá utal az apátvarasdi patak völgyén az ún. Klostermühl - Kolostormalom is, mely a Pusztakisfalu-Erdősmecske közötti útnál azon a helyen állott, ahol az út a patakot átszeli. Szent Iván ^ SZENTPÉTERY 1938. 363. 30 RUPP 1870. 362-63. ;il HÓMAN 1935. 300; ZICHY I. 1. :i2 GYÖRFFY 1966. 408. BÉKEFY 1894. :v > GYÖRFFY 1966. 387; HÓMAN 1935. 389.
