Fülep Ferenc – Sz. Burger Alice: Pécs római kori kőzlemenyei. (Dunántúli Dolgozatok 7. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 7. Pécs, 1974)

Pécs római kori kőemlékei

PÉCS RÓMAI KORI KÖEMLÉKEI Pécs - a római kori Sopianae - városának területéről előkerült valamennyi oltárkő, síremlék, feliratos és figurális kőemlék teljes feldolgozása ezúttal történik meg első ízben. Igen nagy feladatot jelentett a két világháború után a teljes kőemlékanyag újbóli azonosítása, az elveszett emlékek rekonstruálása.

1 79 db kőcmlékünket az alábbi, kronológiai szempontok szerint ismertetjük. /. század (Kat. No 16., 17., 18.) Legkorábbi kőemlékünk Sopianae területéről a Kat. No 16. A fehér márványból készült feliratos töredék felső részét kétféleképpen tudjuk kiegészíteni : a) Nincs kizárva, hogy a Kat. No 17. tartozhatott hozzá. Ezen a - ma már sajnos elveszett töredéken a felső képmezőben egy balra ugrató lovas látszik. Még kivehető a ló kantárja, és az, hogy a lovat megülő katona bal karján ovális, umbóval ellátott pajzsot, felemelt jobb kezében pedig rövid, éles, tőrszerű fegyvert tart. Ez az ábrázolás az alakatonák tipikus megjelenési formája.- A szóban lévő Kat. No 16. pedig egy Tiberius Claudius . . . nevű missiciusnak állít emléket, aki az ala II. Aravacorumban szolgált. Ha tehát elfogadjuk a Kat. No 16. és 17. töredékek egykori összetartozását, akkor e legkorábbi sírkövünkön olyan lovaskatonát örökítettek meg, aki még az I. század első felében (ClaudiusNero uralkodása előtt) került minden bizonnyal Mursa-ból Sopianae-ba, tehát csapatával már nem ment tovább Teutoburgiumba.'' 1 A pécsi Janus Pannonius Múzeum újjárendezett lapidáriumában, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a cella trichorában (püspöki tulajdonban, leltározatlanul őrzött), a székesegyház melletti középkori lapidáriumban befalazott (vagy az ott lévő fényképek alapján rekonstruált, azóta elveszett) kőemlékeket a pécsi múzeum régi gyarapodási naplóival és leltárkönyveivel c feldolgozást megelőzően azonosítottuk. A feliratos anyagot a CIL újból kiadásra kerülő kiadványa számára készített, valósághű epigráfiai rajzokkal adjuk közre. - Burger 1956: 195. sk. 3 A csapattest a Claudiust megelőző időkben Mursa-ban, Claudius-Nero alatt Tcutoburgiumban állomásozott. Részi vett Domitianus dák háborúiban, majd Moesiába került; Cichorius, PW-RE I/1230. - W. Wagner, Die Dislokation der römischen Auxiliarformationen in den Provinzen Norib) Másik kiegészítő javaslatunk a Kat. No 16. töredékkel kapcsolatban a Kat. No 18. Ez a - ma már befalazott - sírkőtöredék is fehér márványból készült. A Medusa—fővel díszített timpanon alatti fülkében katonafrizurás férfialak látható. Mind ábrázolását illetően, mind a kidolgozás stílusát figyelembe véve, ez a sírkőtöredék is elfogadható kiegészítése lenne a feliratos Kat. No 16. kőcmléknck. Mégis valószínűbbnek tartjuk az előbbi, a) változatot, vagyis a Kat. No 16. és 17. kőemlékek egykori összetartozását. I-II, század fordulója (Kat. No 20., 36., 37., 38., 39., 40., 78.) Kat. No 20. sírkövünkhöz értékes forrás számunkra Koller rajza (VII. t. 2.), amely feltünteti a ma már erősen megcsonkult sírkő felső részének egykori teljes állapotát. A kétoldalt laposan faragott indamotívummal határolt, félkörű, bemélyített fülkében'' 3 személy mellképe volt kifaragva. A ma meglévő töredéken (VII. t. 3.) már csak a középső nőalak és a bal szélen lévő férfi maradtak meg (fejek nélkül). A Koller-féle rajzon észlelhető repedés vonalában törött el a sírkő. A férfialak nyakán a focale jól kivehető. Feltehető, hogy ruházata ennek megfelelően a paenula volt.

5 Jobbjában gombosvégű, hosszúmarkolatú tőrt, bal kezében ostort tartott. Ez utóbbi ábrázolása kifut a portrék számára bemélyített fülkéből, egészen a feliratot (?) elválasztó díszítetlen sávra. Ettől az alaktól jobbra lévő nő a sírkő egykori középpontjában állott. A ma meglévő töredéken egy bennszülött viseletű nőalak tipikus ékszereit látjuk: nyakán sima torquest, jobb vállán pedig a durva szövésű felsőruha két lapjának összekapcsolására cum, Pannonién, Moesien und Dakien von Augustus bis Gallienus. (Berlin 1938), 47. - Kraft, 151. No 370.: Burger 1956. 193. 22. jz. - Missicius-hoz v. ö. A. Mócsy, Gesellschaft und Romanisation in der Röm. Provinz Moesia Superior. (Bp. 1970), 168. 11. jz. '

l Koller idézett rajzán megfigyelhető még, hogy a jobbszélen álló - feltehetően férfi - bal könyökénél állatot tüntet fel (kutya?). - A széleken laposan kezelt, fafaragásra emlékeztető növényi ornamentikához lásd: Hofjiller-Saria, 28. No 56. - Diez, 39- No 75. Taf. XI. 22. 5 Paenula: PW-RE XVIII/2. 2279 skk. - A paenulafocale együttes viseletéhez v. ö.: Burger 1952. 59. sk. tov. irod.