Fülep Ferenc – Sz. Burger Alice: Pécs római kori kőzlemenyei. (Dunántúli Dolgozatok 7. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 7. Pécs, 1974)

Pécs római kori kőemlékei

lusjegyei annyira megegyezőek a datálható Kat. No 4. oltárral, hogy feltétlenül egyazon műhely egykorú termékének tartjuk mindkét oltárt. Előke­rülési helyük (mindkettő a Rákóczi út 38. sz. ház tel­kén) már a korábbi irodalomban felvetette a lehető­séget, hogy Sopianae capitoliuma talán itt kere­sendő."' A fenti oltárok készítési ideje a II. század második felére helyezhető. Ez segítséget nyújt a Kat. No 64. márvány szarkofágtöredék közelebbi készítési idő­pontjának meghatározásához is. A felirattöredéket többszörösen kereteit, bemélyített mezőben helyezték el. Ettől balra megmaradt a volutás fülkébe helye­zett nőalak felső része. Arca teljesen le van verve. A betűk kivitele és a fülkezáródás alapján ezt a kő­emlékünket is a II. sz. második felére helyezzük. Ugyancsak a II. sz. második felében készült L. Ul­pius Marcellus, Pannónia Inferior legátusának Virtus és Honos számára szentelt oltára (VI. t.). A Kat. No 12., pannóniai viszonylatban is egyik legszebb oltá­runk lelőhelyét illetően nem egységes a kutatók ál­láspontja. 30 Szokatlan és ritkán fordul elő az oltár tetején az áldozati étel elhelyezése számára kikép­zett mély tálka, valamint a négy sarok díszes akró­terionja. A párkányt szegélyező tojástagsor itáliai örökségű motívumkincs, míg az oltár feliratos része mögötti oldalán, a kráterből kinövő, dús szőlőfürtök között kiugró kis nyúl alexandriai hatást tükröz. 31 Méreteiben kisebb, anyagában és kidolgozásában igen előkelő helyet foglal el emlékeink sorában C. lui. Geminus Capellianus fehér márványból készült fogadalmi emléke: Kat. No 70. A teljesen szokatlan formájú, egyik oldalán ívelt, kis, feliratos tömbhöz érdemes figyelembe venni ugyanezen helytartó mo­numentális méretű, aquincumi oltárkövét,' 12 mint olyan bizonyítékot, amely szerint Sopianae kőfaragó­művessége ilyen „protokolláris" igényt is ki tudott elégíteni a II. század folyamán. A II. századra helyezzük még a Kat. No 41. és 79. kőemlékeinket. A Kat. No 41. relief lendületesen ívelő, feltehe­tően maenadot ábrázoló jelenetének ritmusában és stílusában noricumi hatás fedezhető fel. 33 Jó minta­könyv alapján, durva mészkőből helyben készült. A Kat. No 79. szobortöredék a birodalomszerte igen kedvelt Mercurius ábrázolásokat gyarapítja. Torzónk baljában megmaradt caduceusa is. A bal 29 Fülep, F., Sopianae története és a késő római lakosság továbbélésénak problémája. Doktori értekezés (Bp. 1972). Kézirat. 894. sk. tov. Írod. 30 V. ö. Kat. No 12.-nel megadott irodalom. Nem tudjuk, hogy ezt a pécsi lelőhelyű kőemléket miért sorolta Nagy Lajos az aquincumi oltárok közé. 31 A szőlőindához v. ö. Hoffiller-Saria, 196. 32 Aquincumban került elő 1816-ban: MNM Jel. (1905), 219. sk. No 5. IV. t. - Nagy L., BpT I 608. XCVI. t. 3. ­Jelenleg a MNM-ban: Ltsz. R-D 38 (CIL III 3486). 33 Diez, 48. No 109. Taf. XII. 27. • r ' MZ VII (1912), Taf. II. Abb. i/b. - G. Behrens, MZ 39-40 (1944-45), 3. - /. M. C. Toynbee, Art in Britain un­der the Romans. (Oxford 1964), XL. t. a. = 156. 155. skk. tov. irod. - J. J. Halt, Kelten und Galloromanen. (Genf 1970), 143. kép., 147. kép. - Barkóczi 1951 : LVII. t. vállon kivehető köpenymaradvány alapján a bal lá­bon álló (lépő állás), jobbjában marsupiumot tartó Mercurius szobrokhoz soroljuk. Ezek az attribútu­mok nemcsak számos figurális ábrázoláson, hanem egy Mercuriusnak dedikált oltáron is megmaradtak. 30 A posta udvarán kb. 400 cm mélységből előkerült kőemlék a II. században készülhetett, minden bi­zonnyal a római városközpont kereskedelmi rendel­tetésű épületeinek valamelyikét díszítette. 3 " Fülké­ben való elhelyezését a hátoldal laposabb, elnagyol­tabb megmunkálása indokolja. //-///. század fordulója (Kat. No 42., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55.) A II. század gazdag kőfaragóművessége különböző típusokat honosított meg .A fentebb már említett ún. áldozati jelenettel ellátott sírkövek a II. sz. végén ­III. sz. elején gyakoriak. A már említett Kat. No 34.-én kívül az alábbiakban kitérünk néhányra. A Kat. No 51. felső képmezőjében lévő három fel­nőtt feje fölött kis félkörívű fülkék voltak. A de­rékig ábrázolt alakok közül a két szélen álló férfi a polgárjogot szimbolizáló tekercsre mutat az eskü mozdulatával; a középső nőalak pallában van. A fel iratos mezőt elválasztó keskeny sávban lévő áldozati jelenetet két oldalról ugyanolyan fejjel lefelé elhelye­zett delfinek zárják, mint a Kat. No 34-en láttuk. Ugyancsak megegyező a tripustól bal oldalra lévő, hosszúruhás camilla és az asztalláb közé lehelyezett serinium (?) megoldása is. E hasonló kompozíció el­lenére is a Kat. No 51. sírkövet későbbinek tartjuk, mint a Kat. No 34.-et, vagyis a II—III. század fordu­lójára helyezzük, darabosabb, durvább kidolgozása miatt. A Kat. No 42. családi sírkő felső képmezőjében szerencsére épen maradtak a fejek fölötti kis félkör­ívű fülkék. A férfiak hajviselete, a szemek kidolgo­zása alapján ezt a sírkövet is a II—III. század for­dulójára helyezzük. ; ' Az áldozati jelenettel ellátott sopianae-i sírkövek eddigi feldolgozását 38 a Kat. No 50., 55. újonnan azonosított töredékeivel gyarapítjuk. Ugyancsak a II—III. század fordulójára tehetjük a Kat. No 53. sírkőtöredéket. A szokásos családi port­rékból itt a képmczőből csak egy nőalak töredéke maradt meg. Jobb kezében almát, baljában dobozt vagy összecsukott diptyehont tart. Jobb csuklóján még kivehető egy barázdált (bizonyára gagát) kar­perec ábrázolása. Az alatta következő keskeny kép­mező töredékes felületében balról egy nagy állat fe­je egy oszlophoz (?) kötözött, ruhátlan férfi felé néz. Ettől jobbra még egy ruhátlan férfi áll, jobb kezében villámcsomót (?) tart. Az állat feje aránytalanul na­gyobb,- mint a két figura. Ez a - minden bizonnyal lerövidített - mithológiai-jclenct jelenleg még meg­oldatlan, hasonlót eddig nem ismerünk. 35 Hoffiller-Saria, 45. No 102. (Mercurius oltáron cadu­ceus és marsupium, Mariborból). 30 Fülep F., i. m. 209. skk., 889. sk. tov. irod. 3/ Hasonlót ismerünk Nagytétényből : Burger 1959: No 27. XLII. T. i. 38 Burger 1959: No 39., 40., 41.

Next

/
Thumbnails
Contents