Fülep Ferenc – Sz. Burger Alice: Pécs római kori kőzlemenyei. (Dunántúli Dolgozatok 7. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 7. Pécs, 1974)

Pécs római kori kőemlékei

szolgáló, hatalmas méretű, úri. nor-pannon szárnyas fibulát.

0 Fenti sírkőtöredékünkhöz az I—II. század fordulójára helyezhető és az eraviszkusz törzzsel kapcsolatba hozható kőemlékek állnak közel. Legközelebbi párhuzamait Székesfehérvár és Szentendre környékéről ismerjük.' Kat. No 20. sírkőtöredékünket tehát, kidolgozását, kompozícióját és az alakok viseletét figyelembe véve, az I—II. század fordulójára helyezzük, s az eraviszkusz törzzsel hozzuk kapcsolatba." Igen nagy a száma azoknak a sírkőtöredékeknek, amelyek fehér márványból készültek. E csoportra jellemző stílusjegyek a következők: a díszes oromzatban, a háromszögű timpanonban mindig Medusafő; a fenti két, szabadon maradó sarokfelületben különböző, gyűrűző testű fantáziaállatok (hippocampus, tulokfejű hippocampus stb.) vagy delfinek láthatók. A Medusa-fő mellett lcvéldíszek (Kat. No 36., 38.) vagy egy-egy madár (Kat. No 39.) van; az oromdíí-z alatti, portrék befogadására szolgáló fülkét

9 elválasztó sáv növényi ornamentikával díszített (Kat. No 38., 39.). A X. táblán közzétett négy azonos jellegű sírkőtöredék közül jelenleg már csak a Kat. No 39. töredéken vehető ki az oromzat alatti bemélyített fülke, a többiről ezek letörtek. Valamennyi töredékünkön megfigyelhető, hogy ezeket a portréfülkéket kétoldaliról díszesen kiképzett oszlopok zárták. Kőemlékcink közül a Kat. No 36., 37. mészkőből készültek, a többi fehér márványból. Ide soroltuk a Kat. No 78. töredéket is, noha jelenleg csak a timpanon többszörösen profilált részlete látható rajta. Ez a székesegyház alatti csatornába van befalazva. A fenti, azonos jellegű sírkövek alapmotívumai egy nemrégiben előbukkant itáliai (Velletri), rendkívül díszes márványszarkofágon találhatók meg a legjobban.

10 A mi szempontunkból ebben az összefüggésben Aquileia I. századi, hasonló típusú kőemlékei a döntőek.

11 I. sz. 100 körül Emona-ban, Poetovio-ban mutathatók ki nagyobb számban ezek a márvány sírkövek.

12 6 Garbsch, Taf. 5/27 (Veréb); Taf. 6 (Bölcskc); Taf. 7 (Bruckneudorf); Taf. 12/2 (Intercisa); Taf. 12/4 (Intercisa); Taf. 13. (Aquincum-Szentendrc-Szfvár) ; Taf. 14 (Szcntcndre-Szomód); Taf. 15/32 (Sárszentmiklós). 7 Garbsch, 159. No 148. tov. irod. E családi sírkövön (Székesfehérvári Múzeumban), amely az i. sz. I. század második feléből származik, a paenulás férfialak kezében szintén ostort tart. Ugyanezen a kőemléken lévő nőalak viselete megegyezik a mi nőalakunk töredékének ábrázolásával. - A szentendrei kövekhez lásd feljebb a 6. jegyzetet. 8 Pitz }., AÉ 84 (1957), 149. 61. sz. 144. 5. kép térkép. 9 Fülkékhez v. ö.: Schober, 160. 10 B. Andreáé, Studien zur römischen Grabkunst. (Heidelberg 1963), Ii. skk. Taf. 1-29. E Hadrianus-kori márványszarkofágon a timpanon, csavart oszlopok, pikkelyes levéldísz, fantázia állatok mind megtalálhatók. Ez a mi mintakincs vándorlásunk szempontjából késői időpont azt jelenti, hogy a részleteiben alkalmazott díszítő elemek itt a legvirágzóbb művészeti ábrázolásokat egyesítve jelennek meg, tehát még a II. század első felében is szívesen alkalmazzák olyan kiváló emléken, mint a Velletri-i szarkofág. 11 Schober, 164., 188. skk. 12 Schober, 19. No 12. Abb. 8.; 41. No 84. Abb. 34. Sopianae-ba az I—II. század fordulóján kerül el ez a mintakönyv. Nyilván az itt megtelepült, romanizált lakosság igényei kielégítésérc kezd működni az a kőfaragóműhely, amely nyersanyagát a noricumi márványbányákból importálja. Az Aquileia - Emona - Poetovio vonalából kisugárzó hatás vagy közvetlenül Poetovio-ból, vagy Savaria közvetítésével került városunkba.

1

'' Feltehetően gazdasági meggondolások miatt készültek egyidejűleg az azonos jellegű és típusú sírkövek fehér márvány mellett mészkőből is. //. század első fele (Kat. No 19., 21., 23., 32., 43., 45;) A Sopianac-ban megtelepülő, korai romanizált elemek mellett egyidejűleg még a II. században is kimutathatók a városban az itt élő bennszülött lakosság emlékei. A fentebb részletesen tárgyalt Kat. No 20. sírkőtöredékünk mellett a Kat. No 19. kőemlék több szempontból fontos számunkra. Ennek felső része letörött, csak a feliratos mező egy része és az ez alatt ábrázolt Lupa Capitolina jelenet maradt meg. Kőemlékünkct a nevek alapján a II. század első negyedére helyezzük. Azt is megtudjuk e felirattöredékből, hogy a bennszülött (kelta eredetű) Perus és felesége, Ruca Traianus császártól nyerték polgárjogukat és az ezzel járó gentiliciumot: UlpiusUlpia.

1

'

1 Ugyancsak e korra helyezhető a Kat. No 21. feliratos márványtábla. E díszítés nélküli sírkő betűinek kezdetleges kidolgozása meglepő ellentétben áll a rózsaszínes márvány anyagával. A feliratban előforduló Atreva és Cata nevén kívül még több emléken találunk hasonló jellegű, a helyi lakosságot tükröző neveket a II. századi kőemlékeken.

15 Sopianae itt élő bennszülött lakosságával kapcsolatos kőcmlékeink az I. század végére - II. század első évtizedeire helyezhetők, s a helyi kőfaragóművesség termékei. A II. század első felében tovább virágzik az a kőfaragóművészet, amelyik az I—II. sz. fordulóján műhelyeiben készíti a díszes fehér márvány sírköveket. E hagyományokat folytatva a II. század folyamán már csak mészkőből dolgoznak tovább. A Kat. No 32. csonka sírkő képes fülkéjét kétoldalról csavarttestű, korinthosi fejezetben végződő oszlopok keretezik.

10 A feliratos és képes mezők köA. Rak, Römische Grabsteine aus Poetovio. JbA. Bd. III Heft 1-2. (Wien 1909), 166. skk. Fig. 4.; 168. skk. Fig. 5.; 172. sk. - Hoffiller-Saria, 30. No 61.; 49. No 113. - Burger 1959: 12. 10. jz. tov. irod. (Mcdusa-fős timpanonhoz). 13 Savaria. .. Kat. Nr. 99., 107., 118., 116., 119., 120., 124., 128., 130., 134. - A savariai darabokhoz még v. ö. Schober, 36. sk. No 70. - A Poetovio-i kőfaragóműhelyekkel kapcsolatban v. ö. Mócsy A., FA XVI (1964), 45. sk. M Mócsy, Bevölkerung 260. No 6. 15 Aurus - Atreva - Cata : Kat. No 21.; Ursus: Kat. No 31.; Coto-Ursina: Kat. No 45.; Ata: Kat. No 58. 16 A csavarttestű — különböző fejezetű — oszlopok az I. sz. első felétől egészen a III. századig igen kedvelt keretelő tartozékai a sírköveknek: Schober, 38. sk. No 77. Abb. 31. (Graz); 40. No 82. Abb. 32, (Celeia); 41. No 84. Abb. 34.