Fülep Ferenc – Sz. Burger Alice: Pécs római kori kőzlemenyei. (Dunántúli Dolgozatok 7. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 7. Pécs, 1974)

Pécs római kori kőemlékei

szolgáló, hatalmas méretű, úri. nor-pannon szárnyas fibulát. 0 Fenti sírkőtöredékünkhöz az I—II. század forduló­jára helyezhető és az eraviszkusz törzzsel kapcsolat­ba hozható kőemlékek állnak közel. Legközelebbi párhuzamait Székesfehérvár és Szentendre környéké­ről ismerjük.' Kat. No 20. sírkőtöredékünket tehát, kidolgozását, kompozícióját és az alakok viseletét figyelembe véve, az I—II. század fordulójára helyez­zük, s az eraviszkusz törzzsel hozzuk kapcsolatba." Igen nagy a száma azoknak a sírkőtöredékeknek, amelyek fehér márványból készültek. E csoportra jellemző stílusjegyek a következők: a díszes orom­zatban, a háromszögű timpanonban mindig Medusa­fő; a fenti két, szabadon maradó sarokfelületben különböző, gyűrűző testű fantáziaállatok (hippocam­pus, tulokfejű hippocampus stb.) vagy delfinek lát­hatók. A Medusa-fő mellett lcvéldíszek (Kat. No 36., 38.) vagy egy-egy madár (Kat. No 39.) van; az oromdíí-z alatti, portrék befogadására szolgáló fül­két 9 elválasztó sáv növényi ornamentikával díszített (Kat. No 38., 39.). A X. táblán közzétett négy azo­nos jellegű sírkőtöredék közül jelenleg már csak a Kat. No 39. töredéken vehető ki az oromzat alatti bemélyített fülke, a többiről ezek letörtek. Vala­mennyi töredékünkön megfigyelhető, hogy ezeket a portréfülkéket kétoldaliról díszesen kiképzett oszlo­pok zárták. Kőemlékcink közül a Kat. No 36., 37. mészkőből készültek, a többi fehér márványból. Ide soroltuk a Kat. No 78. töredéket is, noha jelenleg csak a tim­panon többszörösen profilált részlete látható rajta. Ez a székesegyház alatti csatornába van befalazva. A fenti, azonos jellegű sírkövek alapmotívumai egy nemrégiben előbukkant itáliai (Velletri), rend­kívül díszes márványszarkofágon találhatók meg a legjobban. 10 A mi szempontunkból ebben az össze­függésben Aquileia I. századi, hasonló típusú kő­emlékei a döntőek. 11 I. sz. 100 körül Emona-ban, Poetovio-ban mutathatók ki nagyobb számban ezek a márvány sírkövek. 12 6 Garbsch, Taf. 5/27 (Veréb); Taf. 6 (Bölcskc); Taf. 7 (Bruckneudorf); Taf. 12/2 (Intercisa); Taf. 12/4 (Intercisa); Taf. 13. (Aquincum-Szentendrc-Szfvár) ; Taf. 14 (Szcntcnd­re-Szomód); Taf. 15/32 (Sárszentmiklós). 7 Garbsch, 159. No 148. tov. irod. E családi sírkövön (Székesfehérvári Múzeumban), amely az i. sz. I. század má­sodik feléből származik, a paenulás férfialak kezében szintén ostort tart. Ugyanezen a kőemléken lévő nőalak viselete megegyezik a mi nőalakunk töredékének ábrázolásával. - A szentendrei kövekhez lásd feljebb a 6. jegyzetet. 8 Pitz }., AÉ 84 (1957), 149. 61. sz. 144. 5. kép térkép. 9 Fülkékhez v. ö.: Schober, 160. 10 B. Andreáé, Studien zur römischen Grabkunst. (Heidel­berg 1963), Ii. skk. Taf. 1-29. E Hadrianus-kori márvány­szarkofágon a timpanon, csavart oszlopok, pikkelyes levél­dísz, fantázia állatok mind megtalálhatók. Ez a mi minta­kincs vándorlásunk szempontjából késői időpont azt jelenti, hogy a részleteiben alkalmazott díszítő elemek itt a legvirág­zóbb művészeti ábrázolásokat egyesítve jelennek meg, tehát még a II. század első felében is szívesen alkalmazzák olyan kiváló emléken, mint a Velletri-i szarkofág. 11 Schober, 164., 188. skk. 12 Schober, 19. No 12. Abb. 8.; 41. No 84. Abb. 34. ­Sopianae-ba az I—II. század fordulóján kerül el ez a mintakönyv. Nyilván az itt megtelepült, roma­nizált lakosság igényei kielégítésérc kezd működni az a kőfaragóműhely, amely nyersanyagát a noricumi márványbányákból importálja. Az Aquileia - Emona - Poetovio vonalából kisugárzó hatás vagy közvet­lenül Poetovio-ból, vagy Savaria közvetítésével ke­rült városunkba. 1 '' Feltehetően gazdasági meggondo­lások miatt készültek egyidejűleg az azonos jellegű és típusú sírkövek fehér márvány mellett mészkő­ből is. //. század első fele (Kat. No 19., 21., 23., 32., 43., 45;) A Sopianac-ban megtelepülő, korai romanizált ele­mek mellett egyidejűleg még a II. században is ki­mutathatók a városban az itt élő bennszülött lakos­ság emlékei. A fentebb részletesen tárgyalt Kat. No 20. sírkőtöredékünk mellett a Kat. No 19. kőemlék több szempontból fontos számunkra. Ennek felső része letörött, csak a feliratos mező egy része és az ez alatt ábrázolt Lupa Capitolina jelenet maradt meg. Kőemlékünkct a nevek alapján a II. század első negyedére helyezzük. Azt is megtudjuk e felirat­töredékből, hogy a bennszülött (kelta eredetű) Perus és felesége, Ruca Traianus császártól nyerték polgárjogukat és az ezzel járó gentiliciumot: Ulpius­Ulpia. 1 ' 1 Ugyancsak e korra helyezhető a Kat. No 21. fel­iratos márványtábla. E díszítés nélküli sírkő betűi­nek kezdetleges kidolgozása meglepő ellentétben áll a rózsaszínes márvány anyagával. A feliratban elő­forduló Atreva és Cata nevén kívül még több emlé­ken találunk hasonló jellegű, a helyi lakosságot tük­röző neveket a II. századi kőemlékeken. 15 Sopianae itt élő bennszülött lakosságával kapcso­latos kőcmlékeink az I. század végére - II. század első évtizedeire helyezhetők, s a helyi kőfaragómű­vesség termékei. A II. század első felében tovább virágzik az a kő­faragóművészet, amelyik az I—II. sz. fordulóján mű­helyeiben készíti a díszes fehér márvány sírköveket. E hagyományokat folytatva a II. század folyamán már csak mészkőből dolgoznak tovább. A Kat. No 32. csonka sírkő képes fülkéjét két­oldalról csavarttestű, korinthosi fejezetben végződő oszlopok keretezik. 10 A feliratos és képes mezők kö­A. Rak, Römische Grabsteine aus Poetovio. JbA. Bd. III Heft 1-2. (Wien 1909), 166. skk. Fig. 4.; 168. skk. Fig. 5.; 172. sk. - Hoffiller-Saria, 30. No 61.; 49. No 113. - Burger 1959: 12. 10. jz. tov. irod. (Mcdusa-fős timpanonhoz). 13 Savaria. .. Kat. Nr. 99., 107., 118., 116., 119., 120., 124., 128., 130., 134. - A savariai darabokhoz még v. ö. Schober, 36. sk. No 70. - A Poetovio-i kőfaragóműhelyekkel kapcsolat­ban v. ö. Mócsy A., FA XVI (1964), 45. sk. M Mócsy, Bevölkerung 260. No 6. 15 Aurus - Atreva - Cata : Kat. No 21.; Ursus: Kat. No 31.; Coto-Ursina: Kat. No 45.; Ata: Kat. No 58. 16 A csavarttestű — különböző fejezetű — oszlopok az I. sz. első felétől egészen a III. századig igen kedvelt keretelő tartozékai a sírköveknek: Schober, 38. sk. No 77. Abb. 31. (Graz); 40. No 82. Abb. 32, (Celeia); 41. No 84. Abb. 34.

Next

/
Thumbnails
Contents