Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)
VIII. A mohácsi korsós és fazekas központ kialakulása
leti) formákról tanúskodnak. 21 '' Az archaikus formák és technikák továbbélése a török balkáni terjeszkedésének tulajdonítható. A máznak ismerete hazánk déli területén - a tömeges paraszti használatban a török és a balkáni szláv népek megjelenéséhez kötődik. A néhány edénytöredék arról tanúskodik, hogy megyénk területén e népek megjelenése előtt, a máznak a használata még nem általános. A fazekas központok kialakulása sajátos módon ment végbe. A megtett út a különböző népek formáival és motívumaival gazdagodva több évszázadon át tartott. A megye területén kialakult fazekas központokról a hódoltság idejéből keveset tudunk. Feltételezhető, hogy Mohács jelentős számú korsós- és fazekasmesterrel rendelkezik, akik Pécsnek is dolgoznak, edényeiket lábbal hajtott korongon készítik. A díszítési technikák közül legáltalánosabb a színek öszszefolyatása, az ecset használata, de ismerik a tálasedények irókázását is. (13., 14., is. kép) Alapszínnek a zöldet és a barnát használják. A máz alá fehér engobot tettek, de alapozás nélkül is égettek. Az elfolyatott sávokat, vagy foltokat barna, zöld, sárga és fehér engob keverésével készítették: barnamázas alapon zöldcssárga, vörösbarna, sárgásfehér engob, sárgás alapon élénk zöld máz, sötétzöld, világoszöld stb. színek tarkítják. A gurgulával díszített tárgyak közül csak egy tányért ismerünk. (16. kép) „Díszítése: vízszintes vonalakkal keretezett, széles szalagban barna alapra, fehér mázzal ráfestett háromszögek és ferdén futó hullámvonalak." 2 "' A mázas edények között több olyan tárgy található, amely csak félig mázas. A JPM gyűjteményében legnagyobb számban a kiöntőcsöves korsók változatai találhatók. Nem fér kétség hozzá, hogy a kiöntőcsöves kanta és a kiöntőcsöves butykoskorsó formája balkáni eredetű. 21 ' (17. kép) A KDM gyűjteményében megtalálható kiöntőcsöves kanták és a butykoskorsók gömbszerű formái a hódoltság idejére nyúlnak vissza. Az elnyújtott formájú butykoskorsók újabb jellegűek - korsó hatása alatt a XIX. század elején készültek. A hódoltság színeit ez a két edénytípus őrizte meg a legjobban. 215 Uo. 10. lG ifj. Fehér Géza: I. m. 114. 1 ' Domanovszky György: Kiöntőcsöves edények és magyarországi elterjedésük. Ethnngraphia 1940. 224. A XIX. század elejéről előkerült néhány kisfazék még ma is gyűjthető; főzőfazékkal mutat teljes azonosságot. (18., 19. kép) A fazék megőrizte a jellegzetes hasas vonalát és a nyak kiképzését. A mohácsi fazekasok stílusának kialakulása a hódoltságkori kerámiában keresendő. Az edények nemzetiségiek szerinti készítése és a kereskedelem déli nagy útvonalai, megkövetelik a balkáni formák és motívumok vizsgálatát is. 2IP A szláv edények formája tojásalakú és erősen hasas, díszítése vízszintes vonal és hullámvonal. Bosznia bizonyos területéről előkerült római-kori kerámia ugyanezeket a jegyeket viseli. 219 Irma Cermosik szerint - nem szabad a szláv edények eredetét mindenáron a római kerámiában keresni, mert a rómaiak területén nem voltak mindenhol szlávok. 220 A középkort átélő délszláv népek edényeit a török nemcsak keleti formákkal és díszítési technikákkal gazdagítja, hanem a/ előlük vagy általuk letelepült népek kerámiájának számos elemével keveredik. 221 A szláv formákat legjobban a főzőfazekak bizonyítják. (20., 21. kép) A bajai és csákvári mesterek által készített edény fala kevésbé hasas, míg a mohácsi fazék hasfalának a szélessége majdnem eléri az edény magasságát. Ugyanakkor nagyon sok formai azonosság van a tót és jugoszláv mesterek által készített fazekakban. A mohácsi fazekas központ a XVIII. században a keleti jegyeit megtartva a nyugati (olasz, holland) hatás alatt alakult ki. 222 A díszítés közül a legrégibb a színek egymásra folyatása és a geometrikus ornamentikák. A mintával készült macskakörmök, bonyolultabb díszítéssel egy időben jelentkezik. A macskakörmös és a vonalas ornamentika együttes használata nemcsak nálunk, hanem egész Horvátor szág és szlovén területen is jól ismert. 22 ' (22., 23., 24. kép) Elterjedésük egy időben történt. Feltételezhető, Jl8 A német anyagra külön nem tértem ki. Az óbányai német fazekas központ történeti vizsgálata igen hasznos lenne, mert fejlődési útjukat nem ismerjük. 21<J Cermosik, Irma: Nalaz slavenske keramikc u Raci 1947 godine i pregled nalaza slavenske keramike u Bosni do danas. Glasnik Zemaljskog muzeja u Sarajcvu 1950. 385. Korje. Glasnik Zemalsjkog muzeju u Sarajevu 1952. 266. 220 Cermosik, Irma: Keramika iz rimskog nalazista Ma--' Popovic, Dj. Cvetko: I. m. 222 Tomié, Persida: Narodna keramika a Jugoslaviji. Etnoloski pregled 6-7 1965. 46. Uo. 47. iS: Fazék, JPM - 2044 rg: Fazék, JPM - yi6 a: Fazék, EMB - ÍIJZI (Belgrád környékéről) 11: Fazék, EMB - 22347 (Knjazevac, Szerbia)
