Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)
VIII. A mohácsi korsós és fazekas központ kialakulása
emelésében a fejlett korongozási technikán kívül a helyi gazdasági és társadalmi viszonyok nagy szerepet játszanak. Ettől kezdve a kerámia készítését több olyan hatás éri, amely döntően befolyásolja a sajátos jegyek kialakulását. 192 A primitív módon készült edényeket nyílt tűznél égetik. 1! ' :i Az égetésnek ezt a formáját Mohácson nem ismerik, mert az itteni agyag magasabb hőfokon ég ki. 194 A két ismert kemence típus közül a katlankemence a legrégibb. A katlankemencék között lényeges eltérés nincs. Azért az ismertetésre külön nem térek ki. Jugoszláviában az alábbi helyeken készítettek fekete kerámiát: Belgrád, Sabác, Kragujcvác, Ncgotin, Száva számos jobbparti helységében, 19 ' Gyakoveiban 196 és Fericsanciban. 19 ' Edényeiket két különböző eljárás szerint égetik. A nyitott kéményekből a kormot összeszedik és 15 kg-nyit 2-7 napig áztatnak. Használat előtt a folyadékot egy teknőbe átöntik és cgy r fazék meleg vizet adnak hozzá. A kiégetett fazekat a mester csak belemártja, majd gyorsan kiveszi. 198 A másik eljárásnál a forró edényt lisztlébcn „megabálják". Az abalé 1 kg búza vagy kukoracilisztből 6 liter víz hozzáadásával készül. Mindkét eljárást abban az esetben alkalmazzák, ha az agyagban nincs megfelelő finom szemcséjű homok és ha azt szabad tűzön égették ki. 199 Az ilyen eljárással készült edény nem reped meg és a színe fekete marad. A mohácsi fekete edények utókezelését nem az agyag teszi szükségessé, ahogy ezt a két ismertetésnél láttuk, hanem a kereskedelem igénye. A kemencében égetett változat azonos a nálunk használt technikával. Eltérés csupán csak abban mutatkozik, hogy az edényeket a kemence két oldalába teszik. A tüzet a kemence közepén rakják meg. A feketére égetett edényt két órai tüzelés után egy fapózna segítségével kiszedik. A tüzet a kemencében szétterítik és egy méter hosszú tölgyfa hasábokat raknak rá. Az edényt ismét pózna segítségével visszarakják és fával letakarják, hogy a tűz azt jól körülnyaldossa. Égetés ideje alatt a kemence le van zár192 Tomic, Persida: Narodna keramika u Jugoslaviji, Beograd 1966. 5— IT. 193 Popovic, Dj. Cvctko: Tehnika primitivnug loncarstva 11 Jugoslaviji. ji. Az égetésre száraz, szélmentes idő szükséges, különösen az edény egyenletlen hőfok következtében megtéped. Az égetés sekély, 150 cm. mélységű gödrökben történik. A tüzelésnél először vékony fát raknak rá, hogy az áru fokozatosan melegedjen. Egyes fazekasok a tűzre korhadt tuskókat raknak, hogy megakadályozzák annak nagy lánggal történő égését. A tüzelés ideje a gödör nagysága szerint változik. A mély gödör esetén — félórás tüzelés után a parazsat a kemence aljában szétterítik és addig tüzelnek, míg az edény fekete nem lesz. Végezetül vastag fával lefedik, hogy erős tüzet kapjanak. m Popovic Dj. Cvetko: Uo. 52. Első fazekas kemencéknek ezeket a gödtöket kell tekintenünk. 195 Tomic, Persida: O tipovima grnearskog kola i keramike u Srbiji. Glasnik Etnografskog muzeja. Beograd i960, ír. 196 Tomic, Persida: Crna grnearija u Djakovci. 197 Lechner, Zdenka: Loncarstvo u Fericancima. Osijecki <bornik 1965. 227-242. 198 Tomic, Persida: Crna grnearija u Djakovci. m Kalmeta. Ante: I. m. 143-144. 4: Korsó. Mohácson került elő ig6g-ben (14S0-1520 között vert ezüstpénzekkel tele) va. 200 A kemence neve a mohácsi sokácoknál fur una. Grincseviciben vruna, 2tn a legtöbb helyen pec. A technikai vizsgálatok után felvetődik az a kérdés, hogy Mohácson a legrégibb feljegyzés előtt készítettek-c fekete edényt, - ha igen, kik voltak annak készítői? A régészeti ásatások során Mohács térségéből előkerült fekete edénytöredékek arra engednek következtetni, hogy Mohács lakói a mohácsi csatát megelőzően, korsóikat a mai eljárások szerint készítették. "°" A három különböző, de egymáshoz közeleső helységből előkerült nyaknélküli edény, edényfal darabok és korsószáj készítés helye Mohács, vagy attól északra eső (Csele, Bár, Dunaszekcső) települések lehettek. (4., 5. kép) A balkáni formák XVI. század elején való megjelenését Magyarországon - köztük Baranya területén, a délszláv népek török előli me-"" Popovic, Dj. Cvetko: I. m. 52. (,t Uo. sí. 202 KDM régészeti gyűjtemény 66. 6. 1. sz. Elpusztult Csele faluból került elő. 1969. tavaszán Kálvinközben útnyitás alkalmával 1510-1520-as évek között veretett ezüstpénzekkel megtöltve került elő. Hasonló edénytöredéket lásd a JPM régészeti gyűjtemény 66. 273. 3. lt. sz. alatt, dr. Papp László mohácsi csatatér kutatása során került elő. u3 Tordinac, Nikola: Rukopis, Nactonalna Svcucilisna bibliotéka, Zagteb, R 3982/VII - 1. Említést tesz. hogy Pécsnek 1526 előtt vannak bosnyák lakói. SO
