Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)
V. A korsós és a fazekasáru értékesítése
V. A KORSÓS ÉS A FAZEKASÁRU ÉRTÉKESÍTÉSE Az edények értékesítését az asszonyok végezték. Az értékesítésnek három formája alakult ki: vásározás - piacozás, falujárás és a balkáni nagykereskedelem. A céhszabályzat kimondja, hogy az idegenből jött mesterek az árusítást vásár, vagy más alkalmak esetén - a város területén, csak egy forint 50 krajcár lefizetése után szabad megkezdjék. Aki engedély nélkül árusított, azt megbüntették. 134 A céhszabályzat tiltja a nagy megrendelések alacsonyabb munkabérért való vállalását és kötelezővé teszi a mesterek közötti felosztását. 135 A XVIII. század második felében, a gazdasági fellendülés időszakában, a kereskedelem a cserépedények eladására is vállalkozott. A kereskedőknek ezt a kalmár-szerepét a mesterek rtem jó szemmel nézték. Az árusítás jogának a megtartását céhszabályzatba foglalják, amely kimondja: ,,Ezen Korsós és Fazekas Mester Embereken kívül semminemű városi embernek, sem görögnek földi edényt tartani boltjukban és árulni, szabad ne legyen, hanem csupán csak minekünk fazekas és korsós Mester Embereknek." 136 A céh ezt a rendelkezését a kereskedők kel nem tudta betartatni. Popovics Demeternél és Popovics Vászonál 1786-ban felvett árulistán cserépfazék is szerepel. 137 A rossz utak ellenére az 1786-os évben a mohácsi korsósok és fazekasok áruit a megye összes nagyobb, és a szomszédos megyék közelébe eső helység vásárain megtaláljuk: Pécs, Pécsvárad, Szigetvár, Siklós, Sellye, Eszék, Bátaszék és Szekszárd. Az edények árusítását a néhány kereskedő próbálkozásán kívül továbbra is a mesterek végzik. A hét fazekas közül kettő, a 40 korsós közül 12 mester jár vásárokra. 13 " A többi fazekas és korsós az áruját helyben és a környék falvaiban értékesíti. 139 A gazdasági fellendülés és a lakosság nagyarányú szaporodása következtében a XVIII. század vége felé a fazekasáru iránti érdeklődés még nagyobb lett. I-786-1792 között a fazekasmesterek száma 7 főről 134 Céhszabályzat. KDM Hgy. 56. 81. 3. 135 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 8. 136 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 1. 137 Descriptio Phisico - Politico - Topographico Com. Baranyiensis, OSzK Fol. Lat, 289. II. - ff. 160-179. 138 Uo. 139 Uo 15 főre, a korsósok száma 40 főről 61 főre emelkedett. 1 ''" A balkáni kereskedelem pontos időpontját nem ismerjük. A kereskedelemre vonatkozó adatok arra engednek következtetni, hogy a fazekasáru az 1750-es évek táján már a balkáni piacon is megjelenik. A mohácsi kereskedők közül Popovics Demeter és Veszelinovics János rendelkezik saját hajóval. 141 A legnagyobb vállalkozó, Popovics Demeter a dunai útvonal révén Görögországból szállít árut, a Száván és Moraván Szerbia és Bosznia-Hercegovináig jut el. A Dráván érkező árut Drávaszabolcsnál rakta le és Mohácsra szekérrel mázsáját 20 dénárért szállították. 142 A megyének vámot nem fizettek. Egyes helységek (Baranyavár, Dárda) helypénz-sze dési joggal rendelkeztek. 143 Az első nagy cseréprakományokat a balkáni piacra a mohácsi kereskedők viszik. A XVIII-XIX. századforduló táján a hazai kereskedőkön kívül rendszeres vevőként jelentkeznek a boszniai kereskedők is. 1836. szeptember 14-én a városi tanács a korsós céh kérésére Szepesy Ignác pé esi püspökhöz levélben kéréssel fordul, hogy Szerbia felé vonuló hajókat korsóval minden büntetés nélkül vasárnap megrakni engedélyezze. 144 Az árut 140 Céhlevelek, KDM Hgy. 58. 81. 13. - Közölte Mándoki László, Múzeumi Körlevél 11-12. szám (1967). 141 Descriptio Phisico - Politico - Topographico Com. Baranyiensis, OSzK Fol. Lat. 289. II. - ff. 160-179. 142 Uo. 143 Uo. 144 Céhlevél, KDM Hgy. 56. 81. 9. „Mi Kiváltságolt Mohács Mező Városának Birája, s Tanácsa adjuk e levelünk rendeinkben bizonyságul, hogy a Pesti országos vásárok alkalmával hajókkal lejövő szerbiánusok akik mindenkoron a Kebelbéli Korsós Mester Emberektől leg régibb időkről fogva szokott eladás végett készített Korsójukat, százanként készpénzért meg venno szoktak, azon esetben, ha azok szombat ese felé jönnek, és Korssókat vásárolnak; erre következő Vasárnap délig ugyan rakodás okáért várnak, de ha ez valamelly hátrálló ok után délig meg nem történtetik, a vesztegelő nap eltávoztatása miatt pedig az hajósokra nézve igen káros, azon nap dél után el indulnak, valamint most ist tör tént, ha mindazonáltal a mondott szerbiai hajók Vasárnap reggel találnának jönni, és dél után nem rakodhatnak, más nap hajnalba az érintett okok után el mennek, melly által a fent említett helybéli számos Korsósok műszereiket el nem adván, ezek, kik egyedül ebből élnek, itt pedig azokat más kép el nem adhattyák, mind élelmük, mind egyéb Évi adó juk megszerzésében legnagyobb Kárt szenvednek: - Mint hogy pedig ezen idevalósi Korsósok leginkább sokáczok, ezeknek részére pedig mindenkoron 7. órakor reggel szokott