Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

IV. A mohácsi kerámia készítés módjai

wall reszetj, végül felhúzza a bendis falat. A fedőnél az agyagból annyit hagy- rá, hogy a két darab összedolgozása után a nyakát abból ki tudja képez ni.- A nyak korongolásná] ügyel, hogy közepére kerüljön. A felső szélében kis csapot képez ki, amelybe a száj ajka kerül bele, majd ezt is összedolgozza. A száj külső percmének a kidolgozását két mutatóujjal és bőr segítségével végzi. A száj elkészítése után megkeresi a bendis középpontját, hüvelykujjal és középső ujjal megfogja az agyagot, a mutatóujjal pedig a kiöntőcsatornát formálja meg. A fül készítése, a díszítés bejelölése és díszítése azonos a korsóéval. Mozsár (avan). A mozsárnál felhasznált agyagnak nem volt szabad zsírosnak lennie, mert szárításkor a vastag feneke miatt megrepedhetett. Ezért a zsíros mohácsi agyagot egy rész zsíros homok hozzáadásával sováuyították. Korongolásnál a mozsár falát egyenesen felhúzta és a száj kialakítása után a kívánt szép forma kialakításáig lefelé szűkítve - és kiálló fenékszegcllyel befejezte. A díszítését azonnal, a fii lét (füleit) szikkadás után készítette el. Tálasedények. A korongra feltett agyagon a mester első kézmozdulatával a fenék szélességét alakítja ki. Az agyagot tömöríti, majd az egyenesen felhúzott falat - a tál vagy tányér nagyságának megfelelően a „szárnyát", a fenékszögét és a külső szegélyét fire és fakés segítségével készíti, s végül a kapott formát simítással rögzíti. Mértékegységül a korong melle agyagba erősített pálcát (,,csőszt" - mira) használnak. A tál és a tányér szárny szélessége mindig a fenék szélességéhez igazodik, amely együttesen soha sem haladja meg a fenék szélességét, hanem többségében mindig azonos. Az edény mélysége a tányérok esetén azonos a szárny kiálló szélességével. Tálaknál ez a mélység ezt a szélességet kissé túlhaladja, de másfélszeresét nem éri el. Az edény vastagsága a perem felé fokozatosan vékonyodik. A tálas edény megformálása után két leszedőfa segítségével egy szárítódeszkára teszi, melyre rendszerint annyi tárgy kerül, hogy azt egy ember könnyen vinni tudja. Akasztólyukat rövid száradás után készítik. A fennálló öblösedény (visoko sudje) formáját egy húzásra, a nagyméretű tárgyak, pl. a kanta falát három külön darabból csinálják. Először a fenék és a hozzátartozó falrészt formálják, utána a hasfalát, s végül a vállrészt nyakkal és szájjal. Rövid szikkadás

1 után korongon összeillesztik és az edények különböző igazításokkal végleges formát adnak. A fül, kiöntőcső stb. hasonlóan készül, mint azt a korsónál láttuk. Kisfazék, köcsög, orros és vizeskancsó, bokály stb. készítésénél szintén lényeges mozzanat az edény falának a kialakítása, hogy szép vonalú formát kapjanak. Ahhoz, hogy az agyag a kéz alatt szabadon engedelmeskedjen, a mesternek valamennyi fogást tökéletesen el kell sajátítani, amely szerepet játszik a forma kialakításában. A kéz, a láb és a szem együttes munkájára van szükség. A korong talpa a jobb láb erőteljes lökésével elindul, majd elipszist leírva tér vissza és a mozgás ismétlődik. Van aki mindkét lábát használja. A forgás növelése és csökkenése a két láb segítségével történik, amely az edény készítésének a fázisai szerint változik. Korongolás ideje alatt' a kéz mozdulatait a mester szemmel figyelmesen követi, hogy a kívánt formának a szükséges fogást meg tudja adni. A jó formaérzék mellett az edénykészítés sok fáradsággal jár - különösen a nagyméretű edénynél. A műhelyben munkamegosztás szerint dolgoztak. Az agyag előkészítése inasok és segédek munkája volt. Az asszonyok a tárgyak sikálásában, mázolásában és az edények kemencébe való be- és kirakásában, az árusításban segédkeztek. 23: A korsók szikkasztást e) Szárítás. Az edények szárítása a műhelyben és a szabadban történik. A frissen korongolt munkát nem szabad hirtelen szárítani. (23. kép) Ezért előbb hűvös helyen szikkasztják, majd napos időben kiviszik az udvarra (24. kép), télen pedig a kályha közelébe teszik, hogy minden oldalról egyformán szaradjon, mert különben a tárgy megrogy és egyik fele 14: Korsó szári fás