Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

IV. A mohácsi kerámia készítés módjai

a: Korongolás megkezdése Ii: Horváth János koron got 14: Korsó-fedő kiképzése ly. Korsó-fal kialakítása kuka), kívülről filc segítségével dolgozza össze. (17-18. kép) A fedőből kiálló rövid nyakra közvetlen szűrő kerül fel, amelyet igazítás után fából készült luggatóval, a korsó nagyságától, 5-8 helyen átfúrják, majd ezt követi a száj felrakása és összeillesztése. Az összeillesztésnél használt szerszámokat állandóan vízbe mártja, az edény falát és az összedolgozásra kerülő részeket megnedvesíti. Az így kapott korsóról felülről lefelé haladva késével a feleslegesnek mutatkozó agyagot addig szedi, míg a korsó szép formás nem lesz, az összedolgozott részek pedig láthatatlanná válnak. (19. kép^ Ezt követi a korsó díszítésének a bejelölése és díszítése. A kész korsót a korongról vékony fémhúrral vízbe mártva kétszer elvágja. Az első vágásnál a korsó még nem válik el, csupán csak víz megy alá, a második húzásnál már leemelhető. íji Fal és fedő illesztése A korsó a fül berakásáig 24 órát szikkad. A fülét puha, rendszerint focsotálban összegyűlt agyagból készíti, mert az nem törik, képlékeny és jól tapad. A kiszabott és henger formájára gyúrt agyagot a mester egyik kezébe fogja, a másik vizes kezével addig húzogatja (20. kép), míg olyan vékony és hosz szú formát nem kap, amilyent az edény nagysága megkövetel. A fület felrakása után (21. kép) szopókalyuk (jama, rupa) miatt átfúrják. (22. kép) A szopókát (sisak) is puhább agyagból készítik. Korongozás előtt az agyagba kis fát szúr le, hogy a kis gömb formázása közben a kiképzett lyuk formáját megtartsa, s végül pedig hegyes fa segítségével kerek kis lappal leszedi és szikkadás után a fülre felragasztja. Bendis. (Cupa.) Korongozás során előbb a száj aj kát készíti el, ezt követően megformálja a fedőjét 16 : Korsó-fal kialakítása