Dr. Bándi Gábor: A Dél-Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok 4. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 4. Pécs, 1967)
Jegyzetek
207 Wosinsky M., Az őskor. . i.m. 46. 20S Mozsolics A.. Valamennyi idézett cikkében ezt az álláspontot képviseli a szerző. 1,09 Patay P., i. m. 52., 89. 210 Uo., 92. 211 Csalog J., Arch. Ért. 1942. 129. 212 Bóna I., A Bronzkor... i. m. II. Mészbetétes kerámia c. fejezet.; Ann. Univ. .. 3. (1961) i.m. 8. 213 A két etnikai csoport anyagának legalaposabb különválasztását, idézett disszertációjában Bóna István végezte el. Munkája alapján használjuk és értelmezzük a kultúra fiatalabb időszakára érvényes kát csoport elnevezését. 2) '' A dél-dunántúli leletanyag Wosinsky Mór idézett munkáiban jól tanulmányozható, e munkákban idézett kisebb mennyiségű észak-dunántúli anyag teljes formakincsét lásd: Uzsoki A., Arrabona 5. (1963) 53.; M. Dusek., i.m., továbbá; Rég. Füz. Ser: II/3. I—XX. t. 215 wosinsky M., Tolnavármegye... i.m. 369.; 444. 210 Csalog J., i. m. 127. 217 A kataszterben szereplő temetők ásatási megfigyelései alapján vonható le ez a következtetés. (Marok, Szebény, Csúza, Siklós, Szajk.) A kérdéssel Csalognál és Bónánál :s találkozunk idézett műveikben. 218 Lásd 58., 37., 17—18., 79., 100., 144., 104 jegyzetek anyagát. 219 Wosinsky M., Tolnavármegye ... i. m. 460. 220 A kataszterben idézett irodalmon túl a kérdéssel Bóna István is foglalkozott idézett disszertációjában. Tanulmányában igen megtévesztő az a megállapítás, ami a kultúra telepeire vonatkozik, mivel adatok hiányában kizárólagosan a magaslati zóki telepeken előkerült bizonytalan értékű jelenségekből vonta le következtetéseit. Ezek a félrevezető adatok is hozzájárultak ahhoz, hogy Bóna a mészbetétes kultúra esetében tipikus déli, balkáni eredetű művelődésre gondolt. (Ann. Univ . . . i. m. 8.) 221 A turonyi telepen hiteles körülmények között kerültek feltárásra a dél-dunántúli csoport kisméretű gödörházai. 223 Wosinsky M., Tolnavármegye ... i. m. 460. 223 Lásd: 144. jegyzetet. 224 Az első leletmentést Kováts Valéria végezte. Ezúton mondok köszönetet az anyag átengedéséért, 225 Köszönetet mondok Monori Magdolnának a statikai vonatkozású számítások elvégzéséért. 26 Mozsolics A., Arch. Hung. 26. (Bp. 1942.); 127 Bandi G., Az Ercsi—sinatelepi temető. Alba Regia. VI—VII. (1985—66) IL; JPMÉ. 1964. 65. Torma I., i. m. Korai bronzkor c. fejezet. 28 Lásd Wosinsky és Bóna ide vonatkozó idézett munkáit. 29 Torma I., i. m. Korai és középső bronzkoir c. fejezetekben feldolgozott topográfiai adatok között: Regöly—Halastavak, Szakály—Ürgevár, stb. . . 30 Lásd: 120—121. jegyzetek anyagát. 31 Valamennyi Somogy megyei lelőhely közül csupán a taszári hamvasztásos temetőből ismerünk olyan jellegű kerámiát, amely a szeles-sávos dél-dunántúli anyaghoz kapcsolható. Ez a lelőhely is a Tolna megyei lelőhelyekkel kapcsolatban a Kapós partján fekszik, tehát nem a Balaton vízgyűjtőterületén. 232 A probléma talán épp az ÉNy—DK irányú betelepedéssel hozható kapcsolatba. 233 Lásd a 175., 179., 195. jegyzetek anyagát. 23/1 Az erre vonatkozó adatokat a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvéből ismerjük. 235 Csalog J., i.m. 129.; Patay P., i.m. 92. 236 Wosinsky M., Az őskor... i. m. 237 Tompa F., i. m. 77., 87. 238 Patay P., i. m. 52., 89. 239 Lásd' a Mozsolics Amáliától idézett cikkek ide vonatkozó adatait és megállapításait. 240 M. Dusek., Rég. Füz. Ser. II, 3. 5. 2 ''' Csalog J., i. m. 128. 242 Bóna L, A Bronzkor... i. m. II. Mészbetétes kerámia c. fejezet.; Ann. Univ... i.m 5. 243 Pittioni R., Zur Frage der Schnurkeramik in Österreich. FF. 10. (1934) 343.; Ua., Urgeschichte des österreichischen Raumes. (Wien. 1954.) 242.; Ulrsck H., Burgk Heimatbl. 25. (1963) 73. 244 Mozsolics A., Arch. Hung. 26. (1942.).; Ua., WPZ. 29. (1942) 30. 245 a »kisapostagi kerdes« kritikáját lásd a 227. j egy zet anyagánál. 246 Bandi G., Muzaica 14. (III) Bratislava. 1963. 23. '-"' 7 Ua.., Alba Regia VI—VII. i.m : JPMÉ. 1964. i. m. 248 Xantus János Múzeum, Győr. Ltsz: 53. 313. 1. 249 Franc L., MAG. 56. (1926) 220.; Patay P., 1. m. 78.; X. t. 5. 250 Mithay S., Bronzkori kultúrák Győr környékén. (Győr. 1942.) III. t. 10.; IV. t. 1. 231 Uo., III. t. 8a—8b. 252 Uo., II. t. 5. 253 Uo., II. t. 6—7. 234 Nováki Gyula szives szóbeli közlése alapján. 253 WiUvonseder K., Die mittlere Bronzezeit in Österreich. (Wien. 1937.) 24.; 37. Ja.. Serta Hoifilleriana (Zagreb. 1940.) 11. A. J. Chrenberger., Burgk Heimatbl. 23. (1961) 1. Ulreich H., i. m. 73. Korosec P., Glasnik 15—16. (1961) 141. B. INovotny., Slov. Arch. 3. (1955) 5. Bóna L, Arch. Ért. 34. (1957) 231. 256 Korosec P., i. m. Elterjedési térkép.; A. J. Ohrenberger , i. m. 1. 237 Lásd a tokodi vagy a Szigetszentmiklós— kisapostagi csoport anyagát. 238 Köszönetet mondok Kalicz Nándornak az adatok felhasználásáéit. 259 Bakay K.—Kalicz N.—Sági K., ^Magyarország Régészeti Topográfiája. I. Veszprém megye 1/1. A keszthelyi és tapolcai járás. (Bp. 1965.) Lelőhely .számok: 6 4; 8 6; 21/17; 2129; 40/1; 55/1; 59 20. 2GÜ Kalicz Nándor szives szóbeli közlése alapján. 2,11 Uo. 202 Mozsolics A., Arch. Hung ... i. m. 43. 2< ' 3 A telep anyaga ma már nem azonosítható, de Nagy László néhány ásatási rajza alapján és a leletek formai vizsgálatából úgy látszik, hogy
