Dr. Bándi Gábor: A Dél-Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok 4. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 4. Pécs, 1967)
II. A kultúra lelőhelyei és elterjedése
Szekszárd—Alsóvárosi temető. 151 (66) Temetőből származó szórványos sírleletek ismertek erről a lelőhelyről. (Ltsz: B. 117.; B. 119.) Szekszárd—Csatár. 152 (67) Sírleletekből származó szórványok kerültek elő a közelebbről ismeretlen lelőhelyről. (Ltsz: 58. 374. 1—3.) Szekszárd—Gesztenyés hegytető. 1 " 3 (68) Sírleletekből származó szórványos edényeket ismerünk a lelőhelyről. (Ltsz: B. 78. 933. 1— 10.) Szekszárd—Hidasi dülő. 154 <69) Sírleletből származó szórványok ismertek innen. (Ltsz: B. 76. 933. 1—6.) Szekszárd—Mesterkert. 155 (70) Valószínűleg hamvasztásos sírból származó 3 mészbetétes díszítésű edény került a szekszárdi Múzeumba. (Ltsz: 50. 15. 1—3.) Szekszárd—Porkolábvölgy. 156 (71) Temetőre utaló adatot ismerünk a Szekszárdi Múzeum feljegyzéseiből. Szekszárd—Táncsics M. u. 157 (72) Egy szórthamvasztásos ritusú sír került elő a lelőhelyen. (Ltsz: 53. 30. 1—4.) Szekszárd—Újvárosi röf. temető. 158 i(73) A temető területén előkerült sírokról csupán hagyomány-adattal rendelkezünk. Szekszárd—Vígh János telke. 159 (74) Hamvasztásos temetőből származó szórványokat ismerünk a ma már bizonytalan fekvésű lelőhelyről. (Ltsz: B. 69. 4901—4909.) Tamási. m (117) A község területéről több, sírleletekből származó szórványos mészbetétes díszű edényt ismerünk. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: B. 111. 933. 1—10.) Tamási—Adorjáni erdészlak. 161 (118) Az erdészlak közelében lévő kisebb dombon telepre utaló felszíni szórványok kerültek elő. Tamási—Szemcsehegy. 162 (119) A szemcsehegyi szőlőket követő alacsony dombon telep szórványokat gyűjtött, terepbejárása során Torma István. Tamási—Várhegy. 163 (120) A lelőhelyen 1934-ben Csalog József 5 hamvasztásos sírt tárt fel. Tolnanémedi. m (145) Wosinsky Mór említ a község területéről mészbetétes díszítésű szórványokat, melyeknek közelebbi lelőhelye ismeretlen. Ugyancsak a község területén került elő a mészbetétes edények népe kultúrájához kapcsolható 138 darabból álló bronzkincs is. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: B. 17. 933. 1—138.) Tolnanémedi—Nebojsza. 165 (146) A község határában a földvár alatti alacsony szőlődombon telepre utaló felszíni leletek kerültek elő. Udmri-^Bikádi dülő. 166 (136) A Bikádi patak felett húzódó dombvonulaton telepről származó felszíni szórványok kerültek elő. Udvari—Kiisgyönki völgy. 167 (137) A völgyből kiemelkedő kis dombon felszíni nyomok alapján teleppel számolhatunk. Varsád—Szabaton puszta—Bitófa dülő. 168 (97) Egy mészbetétes díszítésű szórványos edényt ismerünk e lelőhelyről. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: 58. 373. 1.) Varsád—Szabaton puszta—Rózsa dűlő. 169 (98) Valószínűleg temetőből származó szórványok kerültek a Szekszárdi Múzeumba. (Ltsz: B. 88.; B. 89.) Várdomb—Gépállomás. 170 (54) Építkezés során 1956-ban több sírlelet azonosíthatatlan leletei kerültek a Szekszárdi Múzeumba. (Ltsz: 59. 217. 1—9.; 59. 218. 1.; 59. 219. 1.) Várdomb—szőlők. L ' 1 (55) A hosszú dombvonulaton felszíni telepnyomcik ismertek. Zomba—Paradicsom puszta. 172 ( 78) Wosinsky Mór közlése alapján egy szórványos edényről tudunk, mely ismeretlen lelőhelyen került elő.
