Sződy Szilárd: Pécs-Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében (Dunántúli Dolgozatok 2. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 2. Pécs, 1965)

néz az örömtől könnybelábadt szemekbe. Titkon meg is súgja: Sajnáltam a benzint mielőtt idejöttem, de mondhatom, százszorosan megérte. (Dunántúli Népszava, 1945. augusztus 15.) FÉLEZER NINCSTELEN JUTOTT FÖLDHÖZ BARANYÁBAN Néhány napon belül jóváhagyják a magyar községek földigénylését. Az ifjú demokrácia egyik legnagyobb eredményének a földreformot tartjuk. Múlt századbeli szabadságharcunk óta vajúdott ez a kérdés. Egy országégésnek kellett bekövetkeznie, míg végül sikerült nyugvópontra juttatni a magyar föld dolgozó nincstelenéinek legfájóbb kérdését. A tavaszi hónapokban országszerte megindult földosztás most is folyik. Baranya vármegye Földbirtokrendező Tanácsára hárul a legnehezebb feladat, mert a vármegye 303 községével a legnagyobb területet kapta. A tanács eddig több, mint félezer családot juttatott 5—15 hold földhöz, a családtagok számának megfelelően. Naponta százával keresik fel a tanács irodáját az új földbirtokosok és igénylők. Különösen az idei termés elosztása tekintetében nagy a tájékozatlanság. A megyei tanács a következőkben világította meg ezt a kérdést: Az idei termés, 100 holdnak megfelelő része a volt tulajdonost, vagy a haszonbérlőt illeti. A fennmaradó termés a földet megművelő cselédség közt kerül szétosztásra. Ha az új telepes már a tavaszi munkálatok előtt átvette a földet, akkor a termés is a tulajdonát képezi. Az elmúlt napokban Pécsett járt a földművelésügyi miniszter kiküldöttje, és a tanács tagjaival részletesen megvitatta a vitás kérdéseket. A közeljövőben jön ki a minisztérium rendelete a juttatott föld árának önkéntes fizetéséről. Egy hold ára a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosa. A megváltási ár kifizetésére később kerül sor. Az egyik népgyűlésen hangzott el a vád, hogy Baranyában a földosztás során sváb gazdák is kaptak földet. A tanács annak idején kimondta, hogy csak azok a német anyanyelvűek kaphatnak földet, akik magyarhűek voltak a legnagyobb terror idején is, és emiatt meghurcoltatásban és szenvedésben volt részük. A gyakorlatban megtörténhetett, hogy a helyi igénylőbizottságok arra nem méltó sváboknak is adtak földet. Ennek ellenőrzése most van folyamatban. A tanács egyébként néhány napon belül jóváhagyja a magyar községek földigénylését. A földjuttatáson felül további támogatásban is részesítik az új gazdákat. Legtöbben élő és holt felszerelési tárgyakat is kaptak. A még ma is gazdag állatállománnyal rendelkező bundos falukból teheneket és lovakat visznek el a leszegényedett drávamentiek megsegítésére. (Dunántúli Népszava, 1945. augusztus 18.) RANÓDFA-PUSZTA VOLT BÉRLŐJE MÉG MINDIG GÁTOLJA A FÖLDHÖZJUTOTTAK TERMELŐ MUNKÁJÁT. . . -Egy bűnös egyezség. A földosztást elvégezték. Mindenki megkapta azt a földet, amennyi megillette. Az idei termést most csépelik. A vége felé járnak. És ennek az elosztásában vannak némi bajok. Lázár bérlő ugyanis a nyár elején egy egyezséget Íratott velük alá, amelynek helyességét azonban annak idején a reggel kilenctől délután négy óráig tartó tanácskozás és magyarázgatás után végre is kénytelenek voltak elfogadni és aláírták. Most azonban rájöttek, hogy tulajdonképpen rosszul jártak, mert ha kötelezettségeiknek meg akarnak felelni, akkor a rájuk eső részből nemhogy vetőmagjuk nem marad, de az évi kenyérnek való gabonamennyiséget sem tudják majd biztosítani családjuk számára. S nem elég, hogy a Lázár-diktálta egyezséggel rosszul jártak, most újabban azzal a követeléssel lép fel velük szemben, hogy fizessék vissza neki az április egytől július egyig terjedő évnegyedre kimért kommenciót. A csépléseredmények most azt mutatják, hogyha mindenben a törvény előírásai szerint járnak el, vagyis megadnák a bérlőnek a holdanként kötelező 150 kg búzát, illetve 100 kg árpát, vissza tudnák adni a kimért kommenciós gabona mennyiségét is és sokkal könnyebben mozognának. Elhatározott szándékuk tehát, hogy a rájuk erőszakolt egyezséget felbonják és mindenben ragaszkodni fognak a törvény előírásához. Igaz ugyan, hogy a Lázár-féle gabonát már szállítják is ki a tanyáról, remélhető azonban, hogy a kiszállított mennyiség nem haladta még meg az őt jog szerint megihlető gabona-mennyiséget. Nagy bajok vannak az állat- és gazdasági felszerelések elosztásánál. Sok huza-vona után úgy-ahogy megegyeztek, Lázár azonban minduntalan újabb követelésekkel áll elő velük szemben, — úgyhogy például egy olyan kocsiért, amelyért annakidején az új gazda öt darab választómalacot adott el, hogy a vételárat megfizethesse, ma már nem kevesebb, mint negyvenezer pengőt követel. Az állatok szétosztásában pedig ott van a legnagyobb baj, hogy Lázár az apaállatot ötvenezer pengőért eladta, így ha van is egyeseknek tehene, nem sokra megy vele, mert belátható időn belül sem lesznek olyan anyagi helyzetben, hogy maguknak apaállatot tudnának beszerezni. Hogyan fogják tudni szaporítani az ország állatállományát ilyen körülmények mellett? És ha valamelyikük szót mer emelni saját igazáért, — nyakukra hozza a rendőrséget... Dolgozik a reakció Megtudtuk azt is, hogy Lázár bérlő az orosz közeledés hírére állatállományának nagyrészét elhajtatta Rácegresre, ahol a fia bérlő s azt az utasítást adta,