Sződy Szilárd: Pécs-Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében (Dunántúli Dolgozatok 2. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 2. Pécs, 1965)
MINDEN BARANYAI KÖZSÉG VÁLLALJA EGY-EGY HÁZ FELÉPÍTÉSÉT A DRÁVAMENTI FALVAKBAN Eddig 284 000 pengő készpénzadomány érkezett segítségül. Országos segélyre valószínűleg nem igen számíthatunk. A drávamenti elpusztult községek ügyének mérlegelése oda mutat, hogy a problémát nekünk baranyaiaknak kell megoldanunk, mert országos támogatásra nem szabad számítanunk. Dr. Bandi István, dr. Boros István beleegyezésével több intézkedést foganatosított, amelyek már eredményre is vezettek. így más járásokból való lovak igénybevételét, több traktor alkalmazását; gyűjtést pénz és természetbeli adományokban a megszorultak segítségére; a Volksbundisták birtokaiban levő építőanyag lefoglalását. . . Felmerült egy fontos mozzanat a segítéssel kapcsolatban. A környék mészégető, téglaverő kemencéi nem dolgozhatnak szénhiány miatt. Itt a DGT megértésének kellene közbelépni. . . Reméljük, a segítés ebben a vonatkozásban sem marad el. A magunk erejére vagyunk utalva, lássunk hozzá. Zsikó Gyula (Új Dunántúl, 1945. június 16.) AZ ÚJJÁÉPÍTÉS ALAPJAI BARANYÁBAN Az újjáépítés lázában ég az ország. Szakszervezetek, gyárak, pártok, gazdasági intézmények, hivatalok vezetői és munkásai mind-mind összefognak, hogy a fasiszták által rombadöntött hazát fölépítsék és utat nyissanak az új demokratikus Magyarország fejlődésének. Minél hamarabb építjük újjá az országot, annál hamarabb esünk túl a nélkülözés, a nyomor korszakán, annál hamarabb nyílik meg a remény arra, hogy új, boldogabb magyar életet kezdhetünk. (Új Dunántúl, 1945. július 1.) TÁRGYALÁSOK KEZDŐDTEK A JUGOSZLÁV—MAGYAR KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIMÉLYÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Jugoszláv—magyar társaság, diákcsere, népszokások bemutatója szerepel az elgondolások között. Aki csak egy kevéssé foglalkozott szlavisztikával, lépten-nyomon tapasztalhatta, milyen erősek a két nép magas és mélykultúrájában a kölcsönös, mindkét nép egymásrahatásának, s egymás mellett élésének évszázados folytonosságából adódó szellemi hatások . . . ezer és ezer utalást tartalmaznak arra, hogy csak idegen érdekek ékverése következtében kerülhetett a két nép egymással ellentétbe . . . . . . Magyar részről sem a nép volt a forrása az ellentéteknek, hanem a germánbűvölet vette el vezetőinek tisztánlátását. A múlt felszámolásának ezen a téren is végbe kell mennie és meg kell tenni a lépéseket, hogy a kulturális kapcsolatok kimélyüljenek . . . Baranyavármegye vezetősége már ebben az irányban is megtette a kezdeményezést. . . Lentjárt legutóbb Donji Mihojlácon és felvette az érintkezést... Baranya vármegye elküldi néhány énekkarát, gyöngyösbokrétáját, akik aztán népi dalainkat, jellegzetes szokásainkat bemutatják . . . A jugoszlávok rendezzenek népi művészetükből kiállítást, s ugyanakkor tartsunk rövid előadásokat, amelyek a két nép múltban való sorsközösségét ismertessék, mutassanak rá, mennyiben írható e megnemértés a Habsburgok mesterkedéseinek rovására és ugyanakkor hangsúlyozzák az utakat, amelyeken a két nép baráti jóviszonyát szorosabbra lehet fűzni. (Üj Dunántúl, 1945. július 6.) A DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET ÖRÖMMEL BEKAPCSOLÓDIK A MAGYARJUGOSZLÁV KULTURÁLIS KÖZELEDÉSBE Lapunk csütörtöki számában cikket közöltünk a jugoszláv—magyar kulturális kapcsolatok kimélyítéséről. Ezzel a cikkel kapcsolatban dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanár, az intézet igazgatója a következőket jegyzi meg: A dunántúli Tudományos Intézet mindenkor céljának tekintette, hogy déli szomszédságával, a délszláv néppel ápolja a kulturális kapcsolatokat. Az Intézet örömmel csatlakozik a demokratikus Magyarország ama törekvéseihez, hogy a magyar—jugoszláv ellentéteket baráti úton végképp kiküszöbölje, és lehetővé tegye a kulturális, gazdasági és társadalmi síkon való együttműködést, valamint a közös történelmi múlt felkutatását. Az Intézet gyűjti a délszlávokra és általában véve a Balkánfélszigetre vonatkozó irodalmat, és kutatásaiban mindig szem előtt tartja azokat a tényezőket, melyek déli szomszédságunkkal bármily tudományos síkon összefüggést jelentenek és hozzásegítenek a problémák megoldásához. A Dunántúli Tudományos Intézet tudományos alapossággal azon dolgozik, hogy felderítse a magyar és délszláv összefüggéseket, a geopolitikai egymásrautaltság nagy szükségességét, és mindezeken keresztül hozzájáruljon a két nép széles rétegeinek őszinte barátságához. (Új Dunántúl, 1945. július 10.)