Sződy Szilárd: Pécs-Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében (Dunántúli Dolgozatok 2. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 2. Pécs, 1965)
lyek igazságosabb vagyon és jogmegosztást, demokráciát és szabadságot biztosítanak . .. ezért fordulnak nagyobb figyelemmel az orosz művelődés felé, amelyet a múltban nálunk a fasiszta propaganda igyekezett befeketíteni és hamis megvilágításba helyezni . . . Boros István rámutatott arra, milyen nagy feladata lesz a megalakulandó Társaságnak az új orosz művelődés értékeinek tolmácsolása és közelebb hozása ... Jól esik tudni, hogy a megalakulandó Társaság közönségnevelő munkát is fog végezni, mert azt kellett tapasztalnunk, hogy a közönség nagy része viszont nem mindenben tud Gorkijhoz felemelkedni . . . ... A szovjet világhírű színpadi kultúrája bizonnyal át fogja alakítani a feketepéterekhez és moziburleszkekhez szokott közönség ízlését is. (Új Dunántúl, 1945. április 10.) A PÉCSI NÉPÜGYÉSZSÉG Meglehetősen hosszas előkészítő munkálatok után végre megkezdte működését s reméljük, hogy most már hamarosan a népbíróság is összeül, hogy az ügyészség által bűnösnek, vétkesnek talált egyének felett ítéletet mondjon . . . A népi demokrácia kérlelhetetlen szigort követel a népügyészségtől s ugyanezt a szigort követeli a népbíróságtól, de ugyanezt a kérlelhetetlen alapon álló igazságot is, amely nem tűr megalkuvást semmilyen irányban, kizár minden közvetítő „elkenést", de kizár minden olyasféle kísérletet is, amely nem a tiszta erkölcsön és valóságon, hanem holmi személyi bosszúvágyon és más alapokon nyugodna . . . Népügyészt és népbirát az igazság szenvedélyes keresése kell, hogy áthasson s tiszta kézzel, tiszta szemmel kell tiszta ítéletet hoznia, mert csak ez az ítélet éri el azt a célt, amit el akarunk vele érni: egy jobb, igazabb, tisztább és valóban a népi demokrácia elvein nyugvó nemzet megteremtését. (Új Dunántúl, 1945. április 19.) A PÉCSI NEMZETI BIZOTTSÁG A Magyar Kommunista Párt részéről kaptuk közlésre az alábbi cikket: Rossz szolgálatot tennénk a demokrácia ügyének, ha most hallgatnánk és nem tárnánk a nyilvánosság elé felfogásunkat az időszerű pécsi problémákról. . . A Pécsi Nemzeti Bizottság nem áll feladata magaslatán. Ez a tény nagyon jól kiviláglik a reakció elleni harc eddig elért sivár eredményeiből. Ne keressük messze ennek az okát. A törvény előírásának sutbadobásával a demokrácia következő nagy harcosait tartalmazza az itteni Nemzeti Bizottság: A Pécsi Est nevü hajdani úszítólap szerkesztőjét, az Imrédy-párt egy oszlopos tagját, kultúrbund országgyűlési képviselőjét és — mindezek tetejébe Sztójay főispánját. Ki álmodik itt: mi vagy ők? Megfelelhet-e egy ilyen összetételű Nemzeti Bizottság legfontosabb feladatának: a reakció elleni küzdelemnek . . . Okvetlen át kell alakítani a pécsi Nemzeti Bizottságot. A belsőleg megtisztult pártok küldjenek be erélyes, harcos, a tömegek bizalmának és reményeinek megfelelő egyéneket a Nemzeti Bizottságba, hogy abban egymással vetélkedve számolják fel a bűnös múlt minden maradványát. Harcos, demokratikus elemekre van szükség, nem kompromittált reakciósokra, mégha azok a demokratikus pártokban húzódnak is meg. így nem lesz többé semmi és senki az együttműködés útjában, együttműködésünk pedig az új, szebb magyar jövendő biztos záloga. Láncos János a Magyar Kommunista Párt központi kiküldöttje (Új Dunántúl, 1945. április 24.) ÍTÉL A NÉPBÍRÓSÁG Nem bosszút, hanem igazságot kér a nép. A bosszú relatív fogalom, majdnem mindig benne van magában az igazságszolgáltatásban . . . A népbíróság feladata a bűnösöket büntetni, büntetni, mégpedig szigorúan. Bűneiket a nyilvánosság elé tárni, ezáltal még csírájában elfojtani ezeknek a nyomorult, elkeseredett elemeknek, kik talajukat vesztették, felsorakozásukat, aknamunkájukat és azt az arcátlan próbálkozásukat, hogy az új társadalomban valamelyes takaró alá bújva nyújtogassák átkos fullánkjaikat. . . A népbíróság feladata, kötelessége megmutatni ellenségeinket és ítélni felettük. . . . ítélni mindazok fölött, akik fertőzött szellemükkel, aljas lelkiségükkel az új felépítendő demokratikus országnak útjában állnak. Molnár Imre (Üj Dunántúl, 1945. május 6.) A MADISZ KULTURÁLIS ELŐADÁSSOROZATÁNAK következő előadását dr. Vándor Gyula egyetemi előadó tartja: „Magyarország és Európa" címen. Az érdekes előadásra, amelyet folyó hó 10-én, csütörtökön félhatkor tartunk, kérjük az ifjúság nagyszámú megjelenését. (Üj Dunántúl, 1945. május 10.)
