Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

A FEJEDELMI KATONASÁG FELSZERELÉSE, ÖSSZETÉTELE ÉS TÁRSADALMI HELYZETE. 1. A kétélű kardok összegyűjtésekor arra töreked­tem, hogy — ahol lehetőség volt erre — a temető egészéről is rövid áttekintést adjak. Ez azért volt szükséges, mert a többé-kevésbé hitelesen feltárt te­metők, illetve temető-részek kétélű kardos sírjai lé­nyegesnek látszó következtetésekre nyújtanak lehe­tőséget. Szőke Béla a kétélű kardos sírokat három cso­portra osztotta: 1 a) magányos sírok: b) páros temetkezések és c) temetőkben előkerült sírok. Szőke Béla szerint Benepuszta, Beszterec-Gyalap­tanya, Gégény, Marcellháza és Öcsöd a magányos sírok csoportjába tartozik. Feltételezése szerint pá­ros sír volt: Bp—Mexikói út, Ecséd, Nyíregyháza, Salamon. A keceli és szeredi kardok középrétegbeli nagycsaládi temetők sírjaiból kerültek napvilágra. Szőke B. köznépi temetőnek határozta meg a követ­kező temetőket: Csongrád—Felgyő (Gedahalom), Hódmezővásárhely—Rárós (Derékegyház), Székes­fehérvár-Demkóhegy, Székesfehérvár-Rádiótelep, Székesfehérvár-Sárkeresztúri út és Szentes-Szent­lászló. Az eredeti közlemények átvizsgálása után az a né­zet alakult ki bennem, hogy oly hiányos adatok áll­nak csak rendelkezésünkre, amelyek alapján az ese­tek többségében biztosan nem lehet eldönteni, hogy melyek voltak a magányos sírok és melyek nem. A Szőke Béla által magányosnak mondott sírok kö­zül csak Benepuszta esetében van biztosabb tám­pontunk, bár nagy nehézséget jelent az, hogy a kar­dot a találók azonnal három részre törték és maguk között elosztották. Szentkirályi Móric elbeszéléséből kétélű kardra következtethetünk, de pontosabb ada­tokat a kardról nem tudunk. 2 Beszterec-Gyalap­tanyán Kiss Lajos ásatott ugyan, de mint maga is írja: „nagyobb méretű ásatást nem lehetett vé­gezni." 3 Á gégényi és marcellházi leletet a találók szolgáltatták be. Tudomásom szerint ellenőrző ása­tást ezeken a helyeken nem végeztek. Öcsödön ugyan feltárás eredményezte a sírt, mégis csak fel­tételezni lehet azt, hogy magányos temetkezés volt, mivel Csallány Gábor csak kisméretű ásatást vég­zett. 3/a Benepusztán kívül két esetben állapíthatjuk meg meglehetős biztonsággal, hogy magányos temetke­zéssel állunk szemben. Egyrészt Kiskundorozsma, másrészt a Székesfehérvár-Rádiótelepi „A" sír ese­tében. Kiskundorozsmán szablyamarkolatú kétélű kard került elő s így nyilvánvalóan más jelenséggel állunk szemben itt, mint a benepusztai és a Székes­fehérvár-Rádiótelepi „A" sír esetében. Ez utób­biak ugyanis a X. század elejéről való sírok. 4 (Bene­pusztán Berengar [888—924] érmek voltak). Bizánci pénzek keltezik az Eger—Szépasszony­völgy-Éliássy szőlőben feltárt sírt és a kunágotai 1. sírt. A Szőke Béla által páros temetkezésnek meghatá­rozott sírokkal sem állunk jobban, a Bp.-Mexikói úti leletet kivéve, ahol Nagy Lajos ásatott is. Ecséd, Nyíregyháza-Felsőpázsit és Salamon esetében va­lószínűbb az, hogy köznépi temetők feldúlt sírjairól van szó. 5 A kétélű kardok zöme temetőből került ki: Ágcsernyő, Eger, Csongrád—Felgyő, Gyula, Haj­dúdorog, Hódmezővásárhely—Ráros, Kecel, Kun­ágota, Mohács, Szabolcsveresmart, Szeghalom, Szé­kesfehérvár-Demkóhegy, Székesfehérvár-Rádióte­lep, Székesfehérvár-Sárkeresztúri út, Székesfehér­vár-Vízművek, Szentes—Szentlászló, Szered, Szob­- Kiserdő, Szob-Vendelin, Uj fehértó-Micskepuszte. A kísérő leletek és a megmaradt feljegyzésekalap­ján temetőből előkerült leletegyütteseknek kell tartanunk a következőket is: Ecséd, Gégény, Mar­cellháza, Nyíregyháza-Felsőpázsit, Salamon és Bod­rogvécs. A kétélű kardok felsorolásakor 70 lelőhelyről tör­tént említés, felhasználható — ámbár hiányos — adatok azonban csak 32 esetben állnak rendelkezé­sünkre. A további következtetések ezen utóbbi cso­portra épülnek. Vizsgáljuk meg, milyen mellékletek fordulnak elő a kétélű kardos sírokban. Szélesfülű, trapézalakú — gyakran ezüst vagy bronz berakással díszített — kengyel: 13 esetben. Körtealakú kengyel 12 esetben. Egyáltalán nem volt kengyel a felgyői temető 30., a Hódmezővásárhely­rárosi temető 1., Székesfehérvár—Rádiótelepi 36., a Székesfehérvár-Sárkeresztúri úti temető 5., a Szob-Kiserdei temető 18., a Szob-vendelini te­mető 2. sírjában és a mohácsi temető 2. sírjában. A Bp.-Mexikói úti és szabolcsveresmarti sírokban a lócsontok tanúsága szerint volt kengyel, csak el­kallódott. A 32 vizsgálható sírból 17-ben voltak lócsontok. Csak lószerszámot tettek a sírba nyolc esetben. Sem

Next

/
Thumbnails
Contents