Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

ségtelen, hogy ez volt a magyarság megmaradásának egyik legdöntőbb tényezője.

34 E folyamathoz szeretnék adatokat szolgáltatni a kétélű kardok vizsgálatával. A történeti és régészeti anyag egyeztetése olyan kérdéseket oldhat meg, amelyeknek megvilágítását egyéb fonásoktól hiába várnánk. A fegyvereknek különösen nagy jelentősége van a régi korok történetének tanulmányozásakor, mivel „a fegyverzet sohasem állhat ki a fejlődés sodrából, hiszen ezzel létjogosultságát tagadná meg."

35 Először vegyük számba a leleteket. JEGYZET 1 A magvar honfoglalás kútfői. Szerkesztette: Panier Gy. — Szilágyi S. Budapest 1900, 35. (A továbbiakban MHK). Moravcsik Gy., Századok 86 (1952) 341. 2 Moravcsik Gy., Bíborbanszülelett Konstantin, A birodalom kormányzása. Budapest 1950, 173-179. (A továbbiakban Moravcsik, A birodalom). 3 Győrffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest 1959, 7 -10. (A továbbiakban Győrffy, Tanulmányok). A törzsek létezését a tárgyalt korszakban — más okból mini Győrffy György — László Gyula sem fogadja el. Kutatásainak eredményeit részletesen még nem közölte írásban. 4 Engels F., A család, a magántulajdon és az állam eredete. Marx-Engels Válogatott Művek II. Budapest 1949, 312 -314. Molnár E., A magyar társadalom története az őskortól az Árpádokig. Budapest 1949, 79. (A továbbiakban Molnár, A magyar társadalom). Bartha Antal szerint a magyarság már a VIII -IX. század folyamán kezdte elveszíteni a nemzetségi és a nagycsaládi formát és helyükbe az aul viszonvok léptek. Bartha A., Századok 97 (1963) 287, 508. 5 Molnár, A magvar társadalom 83, 88. Molnár E., A magyar nép őstörténete. Budapest 1954, 164-166, 169. (A továbbiakban Aíolrcár, Őstörténet). 6 Moravcsik, A birodalom 179. Konstantinos Porphyroííennetos, De cerimoniis aulae byzantinae c. munkájában azt írja, hogy a magyarokhoz intézett levelekben „a türkök fejedelmeihez" címzést kell használni! Moravcsik Gy., A magyar történet bizánic forrásai. A Magyar Történettudomány Kézikönyve I. 6/b Budapest 1934, 149. (A továbbiakban Moravcsik, Bizánci források.) v. ö. Győrffy, Tanulmányok 8., 41. j. 7 Győrffy Gy., A magyar törzsi helynevek. Névtudományi Vizsgálatok. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtudományi KonCerenciájii 1958. I'ais I.). közreműködésével szerkesztette: Mikesy S. Budapest 1960, 27. (A továbbiakban Névtud. Vizsg.). 8 Nagy G., Turul 28 (1910) 21 skk. 9 Karácsonyi J., A magyar nemzet honalapítása 896 —997. Nagyvárad 1925, 17. v. ö. Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest 1930, 81. 10 Hóman B., Turul 30 (1912) 89 -90, 104 - 107. Hóman B., A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve 1/7 Budapest 1923, 40 —48. Karácsonyi id. mű 16 —20. Glaser L., Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. Fejér vármegye kialakulása. Klny. a Magyar városok és vármegyék monográfiája XXII. kötetéből. Cegléd 1937, 5. Belitzky ./.. A törzsfői hatalom elsorvadása és a fejedelmi hatalom kialakulása. Szent István emlékkönyv (a továbbiakban SZIEmk) II. Budapest 1938, 574 -595. Hóman B., Szent István. Budapest 1938, térkép mellékletek. Kniezsa /.. Magyarország népei a XI. században. SZIEmk. II. Budapest 1938. 375-399. 456 —461. Deér ,/., A magyarság a nomád kultúrközösségben. Magyar Művelődéstörténet I. Szerk. Domanovszky S. Budapest é. n. 66 (térkép). Moór E., A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete. — Die Ansiedlung des landnehmenden Ungartums und die Herkunft derSzekler. Szeged 1944, 7 -95. és térkép. Bonis Gy., István király. Budapest 1956, 12. (A továbbiakban Bonis, István). 11 Győrffy. Tanulmányok 27. Győrffy Gg., A magyar törzsi helynevek. Névtud. Vizsg. 30. 12 Győrffy Gy., A magvar törzsi helynevek. Névtud. Vizsg. 28. 13 Győrffy. Tanulmányok 27 -28. " Kovács I., Közlemények 2 (1942) 108.. 24. j. László Gy.A magyar őstörténet régészete. MTA II. Osztályának Közlemé, nyei, Budapest 1954, 460 -464. László Gy., Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Budapest 1961, 9—12. (A továbbiakban László, Őstörténetünk). Dienes I., Arch. Erl. 91 (1964) 31, 33, 136 -137. 15 Győr/"/'?/, Tanulmányok 122. 18 Morvcsik, A birodalom 175. 17 László, Őstörténetünk 13—22. László Gy., Les problèmes soulevés par le groupe à la ceinture ornée de griffon et de rinceaux de l'époque avare finissante. Seminarium Slavium. Budapest 1963. 18 Vezető rétegünk törökös jellegét Molnár Erik is hangsúlyozza. Molnár, A magyar társadalom 89 —90. Molnár, Őstörténet 154, 167. Az újabb nyelvészeti kutatások is ezt igazolják. Személy- és méltóságneveink török eredetére és a kétnyelvűségre lásd Pais D., Szempontok Árpád-kori személyneveink vizsgálatához. Névtud. Vizsg. 94 -98. és Czeglédy K., Nyugati türk eredetű méltóságnevek. Névtud. Vizsg. 119 -125. Moór Elemér szubjektív okokra alapozott ellenvetése — mely szerint vezető rétegünk törökös jellege csak a török nőkkel kötött házasságokkal lehet kapcsolatban — mind régészetileg, mind pedig embertanilag megalapozatlan. Moór E., Pais Dezső előadásához. Névtud. Vizsg. 117 -118. v. ö. Győrffy. Tanulmányok 120., 2. j. 19 Legutóbb Dienes István is felvetette a kabarokra vonatkozóan. Dienes I., Arch. Ért. 91 (1964) 137. Az itt talált lakosságra v. ö. László C

r

y., Les problèmes és Köznevelés 21 (1964) 837 — 838., 22 (1964) 877-878. 20 Bartha A., Századok 97 (1963) 508. Erre utalhat Bölcs Leó bizánci császár megjegyzése is: a magyarok „haszonlesők és sok törzsből tevődtek össze . . . éppen ezért nincsenek tekintettel rokonokra és egymás közti egyetértésre." A magyarok elődeiről és a honfoglalásról kortársak és krónikások híradásai. Szerkesztette: Győrffy Gy. Budapest 1958, 76. 21 Győrffy, Tanulmányok 8, 107. 22 Molnár, őstörténet 150 —156. Bartha A., Zur Frage der ungarisch-slawischen Verbindungen im IX. und X. Jahrhundert. Sem. Slav, Budapest \ w:;, Dimes /., Arch. Úri. 91 (1964) 135. 23 Szöfee B., Arch. Erl. 81 (1954) 136. Győrffy, Tanulmányok 124. 24 Nagy G.. Arch. Ért. 33 (1913) 272. 25 V. ö. Moravcsik Gyula fejtegetéseit Bölcs Leó. Taktikájával kapcsolatban. Moravcsik. Bizánci források 135 —137. 28 Molnár, Őstörténet 138. 27 Győrffg. Tanulmányok 120. v. ö. Yáczy P., Századok 9 2 (1958) 289.' 28 Győrffy, Tanulmánvok 103. 29 U. ott 83 -84. 30 Pauler Gy., A magvar nemzet története Szent Istvánig. Budapest 1900, 99. 31 Váczy P.. Gyula és Ajtony. Klny. a Szentpéterv Emlékkönvvhől. Budapest 1938. 475 -506. és Váczy P., Századok 92 (1958) 333 -334. 32 Bónis. István 26. 33 Váczy P., Századok 92 (1958) 335. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a XI —XII. századi orosz fejedelemségek esetében is. Bartha A.. Századok 97 (1963) 513. Ugyanez jellemző a VIII — X. századi lengyel viszonyokra is. "Kétségtelen, hogy a lengyel földön voltak olyan fő központok, ahol az állami rend kezdeti kialakulni. Ezek közül egy a X, szízad második felében uralomra jutván egyesitette az egész lengyel földet. Ezek a központok territoriális egységek: törzsi fejedelemségek." "Nem kételkedhetünk abban, hogy ezek a territoriális egységek voltak az állam születő formái." ÏICTOPHH IIojibiuH. 1. szerk. E.JJ,. KOpojiK)K, U.C. MHJijiep, n.H. TpcTHKOB Moszkva, 1966, 34-35. (A továbbiakban Her. IIojibiuH). 31 Török Gy., Die Bewohner von Halimha im 10. und 11. Jahrhundert. Arch. Hung. 39 (1962) 113. 3!î Tóíli Z., Magyar Szemle 31 (1937) 100.