Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

71 Oakeshott, Archaeology 142. 72 u. ott 142-143. v. ö. W. Sarnowska, Swiatowit 21 (1955) 312 —313. 73 Kalmár J., Arch. Ért. 86 (1959) 190. 74 A. H. KupnuHHUKoe, id. mű 183. 75 Nadolski, Studia 30. 76 Nagy G., Arch. Ért. 26 (1906) 129 -135. 77 Hampel, Újabb tanulmányok 22. 78 Az összes hazai kard normán eredetéről szóló elméletet már Tóth Zoltán is kétkedéssel fogadta. Tóth Z., Magyar Szemle 31 (1937) 101. Tóth Z., A hadakozó nép. Magyar Művelődéstörténet I. Szerkesztette: Domanovszkv S. Budapest é. n. 274. 79 László Gy., Folia Arch. 1 -2 (1939) 232 -233. 80 Kralovánszky Alán a sírokban talált nyugati érmek elterjedése alapján arra gondolt, hogy ezek a pénzek kereskedelem folytán is ide kerülhettek. Kralovánszky A., A papi honfoglaláskori temető. Jósa András Múzeum Évkönyve, Nyíregyháza 1960, 34 —36. Ez a feltevés azonban nagyon valószínűtlen, mivel a) a karoling veretek zöme 955 előttről származik és az itáliai pénzek is a IX. század közepétől a X. század közepéig terjedő időszakban készültek. A legkésőbbiek II. Lothar (945 — 950) pénzei; b) az összes sírból előkerült nyugati pénz egy vagy két helyen át van fúrva, tehát díszítményként használták. A kalandozások során hazánkba került nyugati érmeket tehát nem használhatjuk fel bizonyítékul. 81 László Gy., Századok 97 (1963) 382 -397. 82 Huszár L., Szent István pénzei. SZIEmk. II. Budapest 1938, 362. 83 László, Szolnok-Doboka 40. 84 W. Sarnowska, Swiatowit 21 (1955) 314. 86 J. Antoniewicz, WA 22 (1955) 268 -274. 86 Bálint A., A Kiskundorozsma-Vöröshomok dűlői leletek. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged 1963, 96 —99. 87 Kralovánszky Alán is ezt vallja, v. ö. Szőke, A honfoglaló magyarság 113., 883. j. 88 Bartha A., Történelmi Szemle 1958, 315 -326. Bartha A., Acta Historica 9 (1963) 346 -359. 89 Fettich, A honfoglaló magyarság 53. "o Fehér G., Acta Arch. Hung. 8 (1957) 310. 91 P. Paulsen szerint a viking kétélű, nehéz kard és a magyar, illetve kazár szablya kereszteződéséből jött létre a szablya kard Kijev környékén és a Középső-Volga vidékén. Paulsen, Schwertortbánder 76. és P. Paulsen, Einige Säbelschwerter im Ostseeraum. Documenta Archaeologica "Wolfgang La Baume dedicata. Bonn 1956, 123 -136. Ez az elmélet, akár csak a szablyák egy néphez kapcsolása, teljesen elfogult és határozottan normanista. 92 A. H. KupnwtnuKoe, COB. APX. 4 (1961) 192. 93 Tóth, Attila 37., 2. j. 94 A normán-magvar harcokra: Czeglédy K., Magyar Nyelv 41 -42 (1945 -46) 41 55., MHK 756. 96 Gvörffy, Tanulmánvok 76.