Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)

3. kép: A szatmári templomrom ábrázolása Ruttkay Mihály térképén -1763 XX. század elején is. Ugyanezt bizonyíthatja Kober József és Say Ferenc 1857-ben rajzolt elkülönítési térképe, melyen az ábrázolt Vádéi Csárda és annak kútja helyett a Karácsom Templom helye és a Csornai Templom helye volt a térképezés alappontja.

44 A négy templom a következő. Karácsony pusztán (Prae Karácson) a Kígyós ér által körbezárt dombon a Rudera Templi áll. Csorna pusztán (Praedium Csorna) a Vádéi Töltés-tői ÉNy-ra, az Ürjek Czompós nevű kiöblösödése és a Zsiros fok között, a keceli és a karácsonyi utak kereszteződésétől É-ra, egy kerek dombhát DNy-i végén van a Rudera Templi. A csornai templomromhoz jól kivehetően, felmenő falakat rajzolt. Csertő pusztán (Prae Csertő) Kiss Csertő és N. Csertő közötti út É-i felén, egy magas domb tetején ábrázolt a Rudera Templi. Mégy pusztán (Praed Mégy) a Homokmégy-röl Alsó Mégy-TQ és a Réz Tó

45 irányában a Hajósra vezető út (Via ex Hajos Colocam) kereszteződésében felmenő falakat rajzolt egy kerek domb közepén álló Rudera Templi-hez.

46 44 KFL.VIII.2.b. No.206:l. - Térképe azon területnek mely a kalocsai külső határból úrbéri kiegyezkedési szerződés alapján a méltóságos érs. Kalocsai uradalom elkülönített illetékéül kihasíttatott (1857) 45 A népnyelv Brésztó-n&k, Bresztó-пак nevezi e helyet. A névnek nincs köze a tó szóhoz, még akkor sem, ha a területen volt egy kisebb kobolya, amelyben fürödtek és horgásztak a gyerekek. Gyermekkoromban még én is. A földrajzi név a szláv (óorosz) eredetű, szilfa jelentésű szóból származik - vö. Kiss Lajos 1983. 128. A környéken gyakori szilfa nagyobb számú előfordulását őrzi a név. 46 Ez utóbbi templomrom a középkori Sármégy templomának maradványa, melynek emlékét a népnyelv Szentegyházpart néven őrizte meg. Az 1548. évi török adóösszeírás megemlítette, hogy pap lakik Sármégyen, így feltételezhető, hogy a templomban akkor még rendszeresen tartottak szertartásokat. Az 1560. évi részletes adóösszeírásban már nem említettek papot a sármégyi lakosok között - VASS 1980. 31. -, így valószínűsíthetjük, hogy a templom ekkorra már megrongálódott. A korabeli szokások szerint a templomromoknál, a megszentelt helyeken a megmaradt lakosság továbbra is megtartotta laikus szertartásait, s temetkezett a templom körüli temetőbe. A fölvetődő kérdések közül néhányra választ adhat az a régészeti föltárás, melyet 2006 őszen kezdett meg a Viski Károly Múzeum, s melynek eredményeként egy történeti emlékhely kialakítását tervezzük a 2007. esztendő végére. 13