Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)

Nepomuki Szent János szobra a Vajas nagy kanyarulatának hídja előtt, a Bátyára (Via ad Bátya) és a Miskére (Via Colocensis ad Miske) vezető utak kereszteződésénél. A szállások területén hét romot ábrázolt Kronovetter, három kápolna és négy templom romját. Also Erek északi előterében a Reketye fok É-i végétől Ny-ra állt a rudera Saceli. Szakmar szállástól K-re egy magas domb tetején volt a Sacellum. A megfogalmazás arra utal, hogy az 1763-as térkép-felvételezés és az 1770 közötti időszakban megpróbálták a szakmári romot kápolnává alakítani, kiépíteni.

42 Máriaháza-tó\ ÉK-re szerepel a rudera Sac bejegyzés.

43 2. kép: Kalocsa Kronovetter térképén - 1770 A templomromokat felmenő falakkal rajzolta meg Kronovetter. Felvetődhet a kérdés, hogy az ábrázolásmóddal a kisebb kápolnáktól szerette volna megkülönböztetni a templomokat, vagy valójában álltak még a két évszázaddal korábban pusztulásnak indult templomok falai? Ezen utóbbi feltevést erősítheti meg öregapám, Kerekes István visszaemlékezése. Gyermekkoromban gyakran mesélte nekem, hogy a Homokmégy határában lévő Szentegyházpart-ró\ kocsiszám hordták szántás idején a téglát, még a 42 Vö.: BÁRTH János 1975. 142. A térkép hiányosságai miatt nem lehet pontosan elolvasni a Sacellum szót. A „cellum" jól olvasható, s a kezdő „S" betű egyes részletei. Mégis kiírtuk a szót, mert Kronovetter 1780-ban megrajzolta Szakmar mezőgazdasági térképe-t - KFL.VIII.2.a. No.29. -, melyen az Allodia Colocensium és a Csira hegye közötti dombon szépen látható a fehér falakkal, piros tetővel és kereszttel megrajzolt és feliratozott Sacellum. 43 A Kiskccskemégyen született Vörösváczki Maris édesanyja sokat mesélte, hogy Mariháza-n több ház és egy templom is volt. Adatközlőm már csak egy házra, Vénpál Ignác tanyájára emlékezett: Tóth Albertné Vörösváczki Mária Magdolna, született 1920, Kiskecskemégy - saját gyűjtés: 2007. március 26. Mindez azt jelenti, hogy a szállásokra kiköltöző kalocsaiak még a XIX. század folyamán is találkozhattak a régi romokkal, s talán még szakrális eseményeket is tartottak környezetükben. Ezen föltételezésünket erősítheti meg a Duna árterületéről 1839-ben rajzolt térkép, mely a Mariaház és P:Homok közötti földterületet TemplomDülő névvel jelölte meg: PML.PMT.18/9 - Vizhelyzeti térképe a' Dunának és árjainak tekintetes nemes Pest vármegyében... (1839) 12