Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)

A községről röviden A több szállásból álló Homokmégy a Kalocsai Sárköz keleti részére, az Örjeg mocsarai mellé, vízerekkel szabdalt árvízmentes kiemelkedésekre települt. Határában van a Kalocsai Sárköz legmagasabb pontja a Halomi hogy (106 m). A főutaktól távol, közlekedési szempontból rossz helyen fekszik. Az ármentesítések előtt határának jelentős részét gyakran öntötte el a Duna vize. Területének legnagyobb része jó minőségű, humuszban gazdag fekete agyag. Halomban szőlőművelés közben bronzkori edényeket találtak. 1938-ban László Gyula avar kori temetőt tárt föl szintén Halomban, ásatásának anyaga a Nemzeti Múzeumban és a Viski Károly Múzeumban van. Az avar temető közelében 1952-ben gazdag honfoglalás-kori sírok kerültek elő, anyagukat a kalocsai múzeum őrzi.

15 1996-ban az alsómégy-homokmégyi földút mellett egy 10-11. századi temetőt tártunk föl.

16 1996-2004 között fejeztük be a község régészeti topográfiájának összeállítását.n 2006-2007-ben Szentegyházpart - Sármégy - középkori templomát tártuk föl. Kiterjedt közigazgatási területén belül az Árpád-korban két ma is meglévő falu volt, Halom és Sármégy. A 106 méter tengerszint feletti magasságú halom oldalában királyi udvarház (curtis) létesült, melyet I. Béla 1061-ben a szekszárdi apátságnak adományozott. Uradalmához számos falu tartozott. Sármégy nevét 1198-ban említették először, amikor báránytizedét a kalocsai érsek átengedte a káptalannak. Valószínűleg Homokmégy területén volt még Ihászi is. Az Árpád-kori Mégy határában ma három hasonló nevű település található, ezek közül csak Alsómégy fekszik a valamikori Sár, az Örjeg mocsara mellett.

18 Kecskemégy nevét 1426-ban, Homokmégy nevét 1444-ben említették először oklevelekben.

19 Nevének mégy utótagja száraz meder, időnként kiszáradó ér jelentésű, homok előtagja pedig arra a homokból álló garmadára utal, amelyre a mai község települt.

20 A 15. században mind a négy falu a fejérvári keresztesek konviktusában szerepelt. Mai határában - az előzőek mellett - még további két új falu alakult, Köröm (Körme) és Máriaháza.

21 15 GALLINA Zsolt - ROMSICS Imre 1996. 16 GALLINA Zsolt 2000. 17 Az 1996-1998 közötti terepbejárás katasztere megjelent - GALLINA Zsolt 1998. 103-129. A későbbi terepbejárások anyaga a Viski Károly Múzeum Régészeti Adattárában található. 18 GYÖRFFY György 1987. 424-434. 19 CSÁNKI Dezső 1897. 338. 20 V.o.: KISS Lajos 1983.279. 21 CSÁNKI Dezső 1897. 336-338. 7