Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)
hogy a kálvária elkorhadt és kidőlt keresztjeit cseréltette ki akácfából faragott keresztekre. A keresztek állításának időpontjáról nem tudott felvilágosítást adni, de közölte az érseki hatósággal, hogy vagyona készpénzben 194,08 korona, kötvényben 1110,20 korona. 86 A jelentés késleltetésének okára adhat magyarázatot az érseki hatóság válasza: „...Jelentéséből semmiképen meg nem állapítható az, hogy a keresztek megújítása mennyibe került! S kért-e és kapott-e azok megújítására engedélyt? Jelentse azt is, van-e ezen tekintélyes vagyonnak más rendeltetése is, mint a három fakereszt fentartása s ha nincs, miért nem gondolt arra, hogy talán díszesebb, kőkereszteket is emelhetett volna, amelyek kálváriának még is csak megfelelőbbek?''''* 1 A keresztállítás nyugtáinak beküldése után újabb megrovást kapott Bagó Mihály: „...a mit Ntséged is tud, a 20 frtot meghaladó kiadások csakis az egyházmegyei hatóságnak eleve kikért engedélye mellett eszközölhetők. E rendelkezéssel ellenkezőleg cselekedett Ntséged, midőn a Kálváriát 164 К költséggel előzetes engedély nélkül megújíttatta. Ez az eljárás nem válik Ntséged dicséretére, s-a nyugták alapján ítélve - a kálváriának sincs ez előnyére."** A Rezsnyák János által összegyűjtött tőke a tervezett kálvária kiépítésére jelentősen megemelkedett az eltelt negyed század alatt. Bagó Mihály plébános hanyagsága, nemtörődömsége eredményeként nem épülhetett meg egy olyan kálvária, mely méltó módon megőrizte volna a községalapító homokmégyiek vallásos buzgóságát. 89 Az I. világháborút követő infláció visszavonhatatlanul elértéktelenítette a fölhalmozódott tőkét. Négy évtized alatt betelt az új temető. 1919-től újra a valamikori Kolëra-temeto-Ьеп helyezték el a halottakat, az 1920-as évek közepén megnyitották a tőle K-re lévő területet, az 1930-as évek elejétől pedig már a Baka-féle kőkereszttől K-re folyt a temetkezés. 90 A kálvária-keresztek körüli temetőrészben már csak rátemetéseket végeztek, így Homokmégy közönsége végérvényesen lemondott egy kálvária felépítéséről. 1929. november 2-án Kalmár Sándor provicarius örömét fejezte ki Bihari Ferenc községi főjegyzőnek, a hitközség világi elnökének azért, hogy fáradozik a kálvária építéséért 91 , de a tervekhez nem volt meg az anyagi fedezet, s talán hiányzott a szervező személyiség is. Gyermekkoromban, az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején gyakran játszottunk a felhagyott temetőben, ahol már csak néhány sírt gondoztak a hozzátartozók. Akkor még állt a három fakereszt, de nagyon rossz állapotban voltak. Az időjárás az 1980-as évekre elkoptatta őket. 2007 tavaszán csak a bal oldali lator keresztjének tövét találtam meg egy nagy orgonabokortól övezve, melyben valaki egy kis tisztást nyitott, ahol virágokat helyezett el. 86 KFL.I.l.b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1914. december 16. 201 szám alatt) 87 KFL.I.l.b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1914. december 18. 6411 szám alatt) 88 KFL.I.l.b. -a Homokmégyi Plébánia Iratai (1915. február 1. 516 szám alatt) 89 Bagó Mihályt nem szerették hívei. Ennek részleteiről lásd - PETŐ Melinda 1998. 219-221. 90 Az 1932. december 19-én kelt Inventarium Rerum a temetőket is leírta: ,Дг egyik már megtelt, a másik 1926-ban nyílt meg, de ennek kb. fele még az 1873-iki kolera alkalmával létesíttetett." - HPL 91 HPL - Kalmár Sándor levele, 4320 szám alatt kelt 1929. november 2-án. 26
