Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)

Keresztek és egyéb szakrális helyek Homokmégyen A Homokmégy környéki szállásokra kiköltöző kalocsaiak buzgó vallásos életet éltek. Vasárnapokon és ünnepnapokon számtalan szekér vitte a pusztaiakat a városi templomba. Az emberi élet fordulóihoz kötődő szokásokat - keresztelő, lakodalom, temetés - is a városban tartották.

32 A gyakorta járhatatlan utak nehezítették, akadályozták az utazást. Erről tanúskodik a kalocsai plébános 1807-ben írt figyelmeztetése a kereszteletlen csecsemők haláláról: „...ne a pusztákon barmok módjára szüljenek segedelem nélkül, hanem amikor érzik a szülés közeledtét, jöjjenek a városba."

33 A homokmégyi szálláson tartózkodó kalocsaiak 1825-ben kértek először templomot érsek földesuruktól: „Homokmégyi Szálláson lakozó Kalocsai szállásbeliek ki teszik, hogy ők már annyira meg szaporodtak, hogy 400 lelkeknél többen volnának, mivel pedig a Templom töllük 3 órányi járásra volna, és Gyermekeik is minden nevelés nélkül nőnének fel, esedeznek, hogy ő Excellentiája méltóztasson nékiek a pusztára egy Templomot építeni."

3A Az igényelt templomra azonban pontosan fél évszázadot kellett várniuk a szállásiaknak. A homokmégyi plébániát 1877-ben szervezték meg, a templomot 1875 októberétől 1877 októberéig építették.

35 A templom 1878-as felszentelése után a misehallgatást és az emberi élet fordulóinak ceremóniáit is elvégezhették a szálláson. A templom nélküli szállások lakói kis kápolnákat, Mária-képeket és haranglábakat állítottak, amelyek jellegzetes, kultikus szerepű közösségi építményei lettek a szállásokon lakó kalocsaiaknak. A haranglábakat általában a pásztorház vagy a kovácsház udvarán állították föl. A Mária-képek állítása az 1870-es évek közepétől volt divatos. A félkör alakú, kápolnára emlékeztető kis fülkék belsejében Mária szobor, ritkábban Mária kép volt. Nyitott elejüket vasráccsal zárták. Általában a szállások szélén épültek. A körülöttük elterülő térségen, a szabad ég alatt imádkoztak vasárnaponként a szállásiak.

36 A XIX. század utolsó évtizedeiben megszaporodnak az adatok az útmenti keresztek állításáról, melyeket általában a szállásokról kivezető utak kereszteződéseiben helyeztek el. Nézzük sorra tételesen a Homokmégy területén ismert szakrális emlékhelyeket! 32 BÁRTH János 1975. 137. 33 BÁRTH János 1975. 132-133., BÁRTH János 1998. 174. 34 Kivonatos átirat az érseki hivatalokhoz címzett instanciák jegyzőkönyvéből - BÁRTH János 1998. 178. 35 FARKAS Attila 1988. 99. 36 Vö\: BÁRTH János 1975. 139., BÁRTH János 1998. 176. BÁRTH János az 1890-es évektől számolja a Mária-képek állításának a divatját, valójában 1874-ben fölépült az első, majd azután sorba szentelték a többit, az utolsót 1944-ben, végső soron 1971-ben. 10