Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Kecskeméti Tibor: Szabó József őslénytani munkássága

Szabó József őslénytani munkássága A Colli Euganei kutatásának őslénytani vonatkozásai A Colli Euganei, az Euganei-dombok Észak-Olaszországban találhatók, Padovától DNY-ra mintegy 20 km-re (2. ábra). A vidék a harmadidőszaki bazaltvulkanizmus által kialakított élénk relief energiájú, dombos-hegyes táj, völgyeiben, kis medencéiben eocén és oligocén kori foraminiferás márgákkal, agyagmárgákkal, agyagokkal. A terület klasszikus vulkáni vidék, érdekes kőzettani kifejlődésekkel, vulkáni utóműködés során létrejött hév- és ásványvízforrásokkal, gyógyfürdőkkel. A geológusok számára különleges kutatási terület, melyet az idők során számos geológus keresett fel, s keresi fel ma is. Az INHIGEO (a Földtan Története Kutatásának Nemzetközi Szervezete) is vezetett e tájra 1987-ben egy kirándulást. Ennek vezetőjében M. Mezzocasa és G. Piccoli számos geológus látogató között megemlíti Szabó József 1865-ös látogatását (3. ábra). Szabó József akkor Teolo városkában járt, s a vulkáni kőzetek mellett több foraminiferásmárga-mintát is gyűjtött. Ezeket, a „marna euganea"-nak nevezett kőzetmintákat átadta Hantken Miksának, aki foraminifera-vizsgálatai alapján azt azonosnak találta a budai-hegységi „Clavulina Szaboi"-s márgával. Ez a bevezetőben említett közvetítésnek egy szép példája! 2. ábra: A híres teoloi lelőhely földrajzi helyzete 3. ábra: Szabó József 1865. évi tanulmányútját rögzítő kirándulásvezető (1987) 11