Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Póka Teréz: Szabó József, a magyar kőzettani iskola megalapítója

Póka Teréz A Kárpát-medence területén a belső vulkáni ívben nagy területeken vannak felszínen vulkáni, szubvulkáni, valamint intruzív magmás kőzetek (1. ábra). Ezekhez a kőzetekhez kapcsolódnak a római kortól már bányászott hatalmas és gazdag Au-Ag és színesfém érctelepek. így a bányászati gyakorlatban nyilván már sokkal korábban megkülönböztettek bizonyos kőzettípusokat, amelyek összefüggésben voltak az érctelepekkel, tehát a gyakorló bányászok praktikus kőzetismerete fejlett volt. így a tudományos kőzettan fejlődése során természetes volt, hogy Magyarországon főként a magmás kőzetek tanulmányozása került előtérbe. Azok a külföldi tudósok is (pl. R. Townson, 1797; J. Esmark, 1798; F. S. Beudant, 1822), akik Magyarországot utazásaik során érintették és ott hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak, elsősorban a magmás kőzetek iránt érdeklődtek, ill. azokat írták le. Mindenesetre Magyarországon a XIX. század közepéig intézményesen sehol nem foglalkoztak kőzettani kutatással, a tudományos munkák esetlegesek és rendszertelenek voltak. 1. ábra: A Kárpát-medence vázlatos térképe a belső vulkáni vonulat feltüntetésével (A „ trachytok" fő elterjedési területe) 62