Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Tóth Álmos: Szabó József, a tudós és az ember

Tóth Álmos csak a leszálló ár mutatandja, mert a gyárban tett haladások a dolog természeténél fogva a sajtó útján azonnal kürtöltetni nem szoktak." Személye, tudományos eredményei jelentőségével kortársai is tisztában voltak. Ennyiben pályafutása sajátosan nem magyar. Üstökösként villant fel ugyan személye, de végig egyenletes, jó fényt adott s ma is kitűnő irányfény. S ami kiemelésre érdemes: egyszerre, szinte egészként pattant ki Szabó József agyából a magyar geológia. Bolyai soraival: semmiből egy világot teremtett. (Természetesen ő sem előzmények nélkül.) Halálakor, 1894-ben a magyar földtan alapintézménye az akkor királyi, ma állami Földtani Intézet igazgatója (Böckh János) így fogalmazott: „... neved örökké egybe van fűzve Magyarország geológiai ismereteinek fejlődésével..." [...] „... a ki működése közben sohasem feledkezett meg arról, hogy magyar és mivel tartozik hazájának." Egyetlen lényegi dolgot lehet és kell is hozzáfűzni az idézethez. Azt, hogy Szabó József - külföldi kortársaitól is elismerten - az európai geotudománynak is jelentős alakja. Szabó József geológus nevéről eszébe kell jusson a más szakmájúaknak is: a XIX. században is honn voltunk Európában, a geológia területén is. Szakmai elődeink 1908ban egy emlékére rendezett Selmecbányái vándorgyűlésen nevét egy hatalmas riolitsziklába vésték. Hírlik, hogy a szlovákiai térképek ma is Szabó József nevével jelzik e sziklát. Szabó József az a szilárd szikla, amelyre rá lehetett építeni a magyar földtudomány épületét. Szabó József minden megnyilvánulásában a megbízható, precíz, fölkészült, segítő szándékú, a hatalomhoz alapvetően lojális ember. 30