Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Tóth Álmos: Szabó József, a tudós és az ember

Tóth Álmos kísérletező ember, új módszerek kialakítója: „Szabó József olyan mester, a ki munkáihoz a szükséges szerszámokat maga találja fel" - írta róla kortársa, tanítványa Schafarzik Ferenc; kiváló innovator: a mikroszkóp kőzettani meghatározásokban való hazai elterjesztésében élen járt (német példa alapján), Bunsen lángfestő elemmeghatározási módszerének továbbfejlesztője, „lángkísérleti módszere" a földpátok gyors és pontos meghatározására egész Európában elterjedt; kiváló kapcsolatteremtő: levelezése külföldi szaktudósokkal biztosította számára a lehető legmodernebb vizsgálati módszerek időben való megismerését, valamint alkalmazását, esetleg továbbfejlesztését; illetve eredményeinek megismertetését, barátai szinte egész Európában voltak; nyelvtudása: beszélt, írt angolul, latinul, franciául, németül, értett olaszul, szlovákul, görögül, tudományos eredményei francia, angol, német nyelven is megjelentek; kiváló előadói készség: már első nyilvános előadásán, 1846-ban nagy sikere volt, előadói készségéről Arany János, az Akadémia akkori főtitkára is megemlékezett; iskolateremtő képesség: számos tanítványa között, a magyarok mellett például oroszok is voltak, akikkel lefordíttatta az Alexandra Pavlovna (az orosz cár leánya, József nádor első neje) egyetemnek ajándékozott gyűjteménye katalóguscéduláit; szerkesztő: számos könyv, évkönyv, folyóirat (pl. a Természettudományi Társulat Evkönyveinek 1857-60 és Közlönyének 1860-61, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1863 IX. és 1864 X. Nagygyűlése Munkálatainak és a TokajHegyaljai Albumnak 1867, több folyóirat megindításában is szerepet játszott; polihisztor képesség: a természettudományon kívül néprajz, nyelvészet, művészetés zenetudomány terén is alkot; polgár: Budapest főváros törvényhatósági bizottságának tagja, ebbéli minőségében segítője Budapest vízellátásának; a budapesti Állat- és Növénykert alapításának előkészítője, részt vett a Duna budapesti szakasza árvízvédelmi munkálatai előkészítésében, igazi polgári attitűd: javasolta a Margitsziget népparkká alakítását; család: két házasságában hat gyermeke született. Szabó József nemcsak kiváló geológus, nemcsak kiváló propagátora szakmájának, de az akadémiát korábban létrehozó nyelvművelő mozgalomnak is aktív tagja. Mint arra Vadász Elemér - a Múlt magyar tudósai sorozatban, 1970-ben megjelent kismonográfiájában rámutat: „Mérsékelt felfogását és fejlődését a természettudományos, különösen a földtani szakszók magyarításában és az idegen szavak helyesírásában megszívlelésre érdemes módon fejti ki Nyelvtisztaság kérdése természettudományi irodalmunkban című 1858-ban megjelent vitacikkében. (...) Bugát Pál életében és ellenében, még Toldi Ferenc említett véleménye előtt." Vitairata a Pesti Naplóban jelent meg, ami önmagában is jelzi, hogy Szabó József harcos közéleti ember volt. Szerző megnevezése nélkül említi Fábián Pál (Nyelvművelés évszázadai, Gondolat Kiadó, 1984) a bányászati szaknyelvi szótárt, amelynek Szabó József egyik társszerzője. 28