Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Emlékek és vélemények Szabó Józsefről

Emlékek és vélemények Szabó Józsefről „Ha végre Szabó sokoldalúságának, nagy arányú tevékenységének és fényes sikereinek a nyitját kutatjuk, ismernünk kell benne az embert is. Szabó mint az angol műveltségnek alapos ismerője és nagy barátja, a »time is money« híres példabeszédének mély értelmét, az időnek nagy becsét az emberi életben korán fölfogta és magában lehetőleg érvényre emelte. Ifjúságában sokat tanult, de azután is folytonosan olvasott, jegyzett, bővítette ismereteit; minden szellemi mozgalom iránt érdeklődött, gyakori utazásain és otthon intézetében fáradhatatlanul kutatott, tapasztalatokat gyűjtött; mint kiválóan rendszerető ember számos teendőit pontosan beosztani, s mint sokat tudó szellemes ember impressióit szóval és írásban könnyen és tetszetősen visszaadni tudta. A társaságban Szabó mint nagy műveltségű, finom szellemű és kellemes modorú férfiú általánosan kedvelt egyéniség volt; kellemes társalgó bőbeszédűség nélkül, melegen érző barát, a nélkül, hogy a kölcsönös bizalmat túlságig csigázta volna. Barátságos, mindenkit lekötelező modorát csak ott változtatta udvariasan kimért viselkedéssé, a hol arra a tapasztalatra jutott, hogy nemes intentióit nem értik, jóságával, barátságával visszaélnek." (KOCH A. 1895. 286.) „Működése mindenkor mint követésre méltó példa fog előttünk lebegni, emlékezete pedig dicső, áldott és maradandó lesz, a míg csak magyar tudomány és műveltség honol e földön!" (KOCH A. 1895. 287.) „Valamennyi természetbúvár között a geológusnak kell legtöbbet utaznia, mert ő nem a könyvekben, sem a múzeumokban, hanem csakis a szabad természetben lelheti az ő tanulmánya tárgyait. Hegy en-völgy ön, járatlan utakon, szűk vízmosásokban, kopár ormokon, a vizek partjain és a bányák mélyében: ott rejtőznek a betűk, melyekkel a természet a föld történetét megírta, ott helyben kell őket felkeresni, hogy jelentésüket megértsük. És valamint a nyelvész nem szorítkozik az egy nyelvre, melyet tanulmányoz, hanem a rokon nyelvek és tájszólások összehasonlításából vezeti le a fejlődés törvényeit, úgy a geológus is, ha saját hazájának földtani fejlődését ki akarja mutatni, más országokban, sokszor más világrészekben is keresi az őt érdeklő jelenség hasonmásait és más-más nyilvánulásait. Szabó tehát sokat utazott és jól utazott. Saját tapasztalásomból mondhatom - mert egyik külföldi utazásán szerencsés voltam kísérője lenni - hogy kevés ember értett úgy az utazás mesterségéhez, mint Szabó. Egészséges testalkat, egyenletes jókedv, terjedelmes nyelvismeret, közlékeny, udvarias modor, rendszeretet és pontosság: mindezen tulajdonságai javára váltak, főleg nagyobb utazásain. Sem idejét, sem pénzét nem pazarolta; de ha a körülmények követelték, tudott türelmesen várni és a kellő pillanatban erszényét megszólaltatni. Az elkerülhetetlen fáradalmakat és nélkülözéseket egykedvűen tűrte, a kínálkozó alkalmakat pedig felhasználta. Könnyen kötött ismeretséget és mindenféle adatot és értesítéseket gyűjtött, még ha nem is főtárgyára vonatkoztak. De mikor azután kutatásai színhelyére került, a buvárlás szelleme néha elragadta őt annyira, hogy terjedelmes gyűjtő-táskáit színig megtöltvén, gyakran az est 137