Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)
Hála József: Szabó József észak-amerikai utazásának tudományos eredményei
Szabó József észak-amerikai utazásának tudományos eredményei felette sokat láttam, sokat tapasztaltam, sokat tanultam különböző irányban..." (SZABÓ J. 1883a). Személyes tapasztalatai, az amerikai tudósokkal való eszmecseréi mind-mind hozzájárultak útja eredményességéhez. Utazása során részletes naplót vezetett és sok értékes ásványt és közetet is hazahozott. Ezeket egyrészt gyűjtötte vagy ásványkereskedőktől vásárolta (pl. Philadelphiában Foottól, Bostonban Knowltontól, a denveri kereskedőktől), másrészt tudós barátaitól (E. S. Danától, G. J. Brushtól, С R. Kingtől, Ch. W. Crosstól stb.) ajándékba kapta. Magyarországra hozott olyan ásványritkaságokat is, amelyek addig még egy európai gyűjteményben sem voltak meg és ma is a budapesti egyetemi gyűjtemény féltve őrzött kincseinek számítanak. A legtöbb ásványt Bostonban Knowltontól vásárolta. Ezeket a Herder nevű hajóval küldték utána, amely azonban elsüllyedt, s így az értékes küldemény a tenger fenekére szállt. Szabó József Amerikából hazatérve azonnal hozzálátott úti tapasztalatainak közzétételéhez. Már 1882-ben megkezdte előadásait a Magyar Földrajzi Társaságban, majd később felolvasásokat tartott a Magyarhoni Földtani Társulatban, a Királyi Magyar Természettudományi Társulatban és a budapesti Angol Körben is. Amerikai utazásáról két részletes beszámolót publikált (SZABÓ J. 1882a, 1883a). Ezeken kívül nyolc hosszabb-rövidebb tanulmányban (SZABÓ J. 1882b, 1883b, 1883c, 1884, 1886, 1887, 1891, 1892) foglalkozott Amerika földjével és népeivel, valamint három földtani és ásványtani kézikönyvében (SZABÓ J. 1883d, 1893a, 1893b) is hasznosította amerikai tapasztalatait. Tanulmányaiban bemutatta az óceáni hajózást és az amerikai szárazföldi közlekedést (SZABÓ J. 1882a), részletesen írt Észak-Amerika természeti viszonyairól, az Egyesült Államok geológiájáról, vízrendszereiről, erdőségeiről és klímájáról (SZABÓ J. 1883a). Elsőként közölt adatokat Magyarországon az amerikai Nummulitesekről (SZABÓ J. 1883b). Beszámolót publikált a denveri bányászati kiállításról, leírta a bemutatott ásványokat, különös tekintettel az általa hazahozott tellur-ásványokra (SZABÓ J. 1882b). E kiállításról más művében is írt (SZABÓ J. 1883a) és az előbbi dolgozatát angol nyelven is megjelentette (SZABÓ J. 1883c). Külön cikket szentelt az amerikai spodumenek leírásának. Elsősorban azokat a branchville-i (Connecticut) spodumeneket mutatta be, amelyeket G. J. Brush és E. S. Dana vizsgáltak. Az e témában írt dolgozatukat mintaszerűnek tartotta, s amint írta: „...annak eredményét annál inkább közlöm, minthogy a Peabody-Museum megtekintésénél a szerzők az eredeti példányokat nekem megmutatni s azokból egy sorozatot ajándékozni szívesek voltak..." (SZABÓ J. 1887). Tervezte, hogy felkeresi a Yellowstone Parkot is, de erről a tervéről az úti nehézségek miatt le kellett mondania. Ennek ellenére, elsősorban F. V. Hayden adatai alapján részletes leírást közölt a parkról (SZABÓ J. 1883a), egyetemi előadásainak gyűjteményében külön fejezetben mutatta be (SZABÓ J. 1893b) és egyéb műveiben (SZABÓ J. 1883a, 1883d, 1893b) több rajzot is közölt, elsősorban a gejzírekről (3-4. ábra). A híres magyar utazó, Hopp Ferenc 1883-ban tett világ körüli utazása során a Yellowstone Parkba is eljutott, ahonnan kőzetmintákat (riolitokat) is sikerült hoznia. Ezeket vizsgálatra Szabó Józsefnek adta át, aki az eredményeket egy tanulmányban tette közzé (SZABÓ J. 1884). 129
