Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Zelenka Tibor: Szabó József nyomában a Tokaji-hegységben

Szabó József-emlékkönyv Zelenka Tibor Magyar Geológiai Szolgálat, Budapest Szabó József nyomában a Tokaji-hegységben Szabó József több mint 3 évtizeden keresztül mintegy 10 munkájában foglalkozott Tokaj-hegyalj a természettudományos vizsgálataival. Ezek a vizsgálatok elsősorban földtani jellegűek voltak, de ezen túlmentően topográfiai, meteorológiai, talajtani és biológiai vizsgálatokat és megfigyeléseket is tett a területen. Ez azért jelentős, mert szemléletében a komplex természettudományos ismeretek szerepelnek, és ezeket mindig úgy alkalmazta, hogy azok földtani kihatásait és kapcsolatait feltüntette: „a talaj ... viszont annyira függ a vidék szerkezetétől, hogy e nélkül érteni, sőt tárgyalni sem lehet. " (SZABÓ J. 1867b). Munkássága szorosan összefügg az elméleti kérdések gyakorlati alkalmazásával. Ennek kiváló példája Tokaj-hegyalj a földtani térképe, melyről azt írja: „TokajHegyaljának mi geológiai tekintetében is classikai vidéknek mondható az általam készített földtani és szőlőmívelési térképe a ... mely a Hegyaljai Album számára készül ...a hazai irodalom terén egyike lesz a nevezetesebb vállalatoknak" (SZABÓ J. 1866a). Valóban ez az első olyan földtani térkép Tokaj-hegyaljáról, mely részletes bejárásos térképezéssel készült. Szabó József 1863 és 1865 között évenként 30-30 napot a terepen töltött. A bejárást részben kocsival, részben gyalog végezte, többnyire olyan helyi ismerettel rendelkező lakosok segítségével, akik az egyes feltárásokat, bányákat jól ismerték. Felkereste a korábban területen járt szakemberek (Szirmay, Beudant, Kováts Gy. - Kubinyi F., Hazslinszky F., В. Richtoften) irodalomban közölt lelőhelyeit. Azt írja, hogy „... érdekesnek találtam Beudant és Richthof en kőzettani adatait a helyszínen venni szemügyre" (SZABÓ J. 1866b). A bejárási útvonalakról részletes leírást közöl. Megfigyelései komplexek, melyben Hantken Miksa barométeres magasságmérései és Székely Lajos talajtani vizsgálatai segítik. Elsősorban a kőzettani meghatározásokra támaszkodik, de mindenkor az egyes kőzettestek földtani értelmezését is adja, mint ahogy azt később írja: „En a dolgot a petrográfia teréről a geológiai terére viszem át..." (SZABÓ J. 1894). A különböző kőzettestek térbeli elhelyezkedését jól ismeri fel, így pl. az erdőbényei Mulató-hegyről azt írja: „ez egy kis sziget, melynek törzse Andesit-Trachyt ... oldalait Rhyolit törmelék veszi körül, s ebben az úgynevezett ravasz-mályi kőbánya van, hol a csekélyebb összeállású Tajtkő conglomerátot fejtik" (SZABÓ J. 1866b).