Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)
III. Függelék - III/3. Segédletek
Segédletek installáció: az a szertartás, amelyen ünnepélyesen befogadja új tagját a káptalan. Az esemény kapcsán az új kanonokot a káptalan illetékes tagja, tiszténél fogva általában az éneklőkanonok bevezeti stallumába, az új tag pedig a székesegyház szentélyében levő díszesen faragott székét elfoglalva jogainak birtokába kerül. Régen ettől a pillanattól élvezték a kanonokok javadalmukat, s ez a szertartás fejezte be a kinevezési folyamatot (érseki jelölés, királyi kinevezés, káptalani jóváhagyás, eskü), mely gyakran hónapokig eltartott. ispánság: a feudális kori káptalani uradalom jellegzetes gazdálkodási területi egysége, elnevezését az élén álló felelős személyről (ispán) kapta. Az ispánságokat a káptanlani birtokok alig több mint másfél évtizedes feudális korszakában is többször átszervezték. ispotály: a kórház régies kifejezése kasznárság: a feudális kori káptalani birtok központi gazdasági irányító szerve, élén a kasznár állt. kateszter: a múlt század közepén adóztatási céllal bevezetett foldnyilvántartó rendszer, összeírás. Térképszerű ábrázolásai a kateszteri birtokívek. kolumnáris kanonok: (lat. canonici columnares) szó szerinti fordításban oszlopos kanonokot jelent a latin kifejezés. Az "oszlopos tagok" közé hagyományosan a vezető nagyprépost személyén túl az olvasó-, éneklő- és őrkanonokot sorolták. A megkülönböztetés alapja vitatott, de mindenképpen a középkorból ered. kompletórium: a káptalanban naponta közösen mondott papi imádság, a zsolozsma esti záróimádsága. kongnia: a szegényebb papok, lelkészek jövedelmének kiegészítésére szolgáló pénzalap, melynek egyik forrása volt az egyházi nagyjavadalmasoktól beszedett hozzájárulás. konventmise: a káptalan reggelenkénti közös miséje. konviktus: kollégium konzisztórium: a szó tanácskozást, ülést jelent, így nevezték a káptalan heti rendszerességgel tartott döntéshozó találkozásait, de más gyűlési alkalmakat (pl. szentszéki, érseki tanácsadói) is. kórusima: lásd a zsolozsma címszót laudes: a káptalanban naponta közösen mondott papi imádság, a zsolozsma reggeli imádsága. lector: ld. olvasókanonok levéltári egységek: a levéltári anyag alapvető, legfontosabb egysége a fond, mely egyben a tagolás legszilárdabb pillére. Az egységes eredetű (azaz provenienciájú), egy iratképző szervtől, pl. hivataltól származó iratok szerves (azaz regisztratúra jellegű) fondot alkotnak. A vegyes eredetű, gyűjtemény jellegű iratokat szervetlen, azaz gyűjteményes fondokba soroljuk. Az alapvető levéltári egységet, a fondot a továbbiakban intézményes vagy tárgyi (azaz pertinenciális) tagolás alapján állagokra, az állagokat pedig rendszerint az iratok formai jellemzői alapján sorozatokra bontjuk. A sorozatokon belül tételeket, ügyiratokat különböztethetünk meg. A levéltárak alapvető segédlete a fondok és állagok jegyzéke. 171
