Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)

I. Történeti bevezető - 1/3. A levéltári anyag története és rendezése

Történeti bevezető

esetekben a régi koncepció továbbgondolása. A jelzet nélküli iratok elhelyezése során azonban így sem sikerült mindig végleges megoldást találnunk.

Az újraalapított káptalan működésének kezdetétől 1945-ig nem tartottuk szükségesnek az iratanyag időrendi tagolását, pl. feudális és polgári kori iratokra. Nehézkes és indokolatlan lett volna a tematikus sorozatok megszakítása, a káptalan tevékenysége ugyanis nem változott 1848 után jelentős mértékben. Annál jelentősebb változás történt 1945 után. Ekkortól kezdődően a káptalan élete, működése igen jelentős mértékben átalakult.90 Az 1945 utáni iratok így különválasztva, egyetlen időrendi sorozatot alkotnak. Ez az anyag minden további tagolás nélkül is jól kezelhető csekély terjedelme miatt. A káptalan iratait a század második felében mindössze egyetlen fűzet formátumú jegyzőkönyv (1956-1973) és egy iktatókönyv (1968-1985) egészíti ki.

Az iratok rendezése után kialakított új fondjegyzékben az egyes fondok a káptalan különféle működési területeit jelzik. A káptalan magánlevéltárában találhatók továbbra is a testület alapításával, legfontosabb tevékenységével, elsődleges feladataival kapcsolatos iratok - szabályzatok, liturgia, érseki tanácsadás, káptalani ülések, földesúri, kegyúri jogok -, a főszékesegyház iratai, valamint a káptalan tagjainak hagyatékai. Külön fondokat alkot ezen túl a káptalan néhány járulékos tevékenysége — pl. gazdálkodása, az egyházmegye alapítványainak gondozása, hiteleshelyi tevékenysége - során összegyűlt iratanyag, melynek fontosságát az adja, hogy éppen ez az iratanyag - pontosabban a hozzá kapcsolódó tevékenység - kapcsolta be a káptalant szervesen környezetének életébe. Az így kialakított fondjegyzék a következő:

90 Lásd A káptalan 1945 után c. fejezetet.

40