Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)
II. Az iratanyag leírása - II/1. A káptalan magánlevéltára 1734-1988
A káptalan magánlevéltára Il/l/d. A főszékesegyház iratai 1787-1944 2 doboz: 0,4 fm nyelv: latin, magyar, német A főszékesegyház a káptalan „otthona” és működésének fontos helyszíne. Itt tartották a kanonokok közös imáikat, reggeli konventmiséiket, itt gyűltek össze az egyházi év nagyobb ünnepein. Ezeket a miséket, ünnepeket tette fényesebbé a főszékesegyházi kórus és zenekar, melyet szintén a káptalan felügyelt. A főszékesegyházban őrizték a káptalan „kincseit”, azaz liturgikus tárgyait, ruháit és hiteleshelyi - vagy ahogyan régen nevezték: országos - levéltárát is. Az iratok jelentős része a már említett főszékesegyházi kórussal és zenekarral kapcsolatos. Megtalálhatók itt a kórus működési, fegyelmi szabályzatai (1787-től!), a karnagyok, kórus- és zenekari tagok kinevezésével, jelölésével, fizetésével, nyugdíjával kapcsolatos iratok, számlák és nyugták a hangszerek javítását, breviáriumok vételezését illetően. Végül néhány leltár is található a kórus és zenekar eszközeiről, kottáiról. Az iratok másik része az épület fönntartásával - takarítás, berendezés, harangok, templomszolgák fizetése - foglalkozik. Emellett az ünnepek liturgikus rendjével kapcsolatos iratok is itt találhatók. Külön csomót alkotnak a székesegyház kiadásairól ránkmaradt számlamellékletek, kiadási bizonylatok. Különösen 1797-1812 között maradt meg épen ez a számlagyűjtemény. KFL.l.d. 1. A főszékesegyház fenntartásával kapcsolatos iratok 1829-1944. Leltárak 1794-1805, 1816. A kórus és zenekar iratai 1787-1944. KFL.l.d. 2. Rationes, erogationes (Számlamellékletek) 1797-1830. II/1/e. Úriszéki iratok 1834-1847, 1850. 5 doboz: 1,2 fm nyelv: magyar A kezdeti anyagi nehézségek után a káptalan ellátásának végleges megoldását az 1832-es királyi adomány jelentette. Birtokait az érseki uradalomból hasították ki, de csak 1834-ben került sor használatba vételükre. Ettől kezdődően tehát a káptalan földesúri joggal bírt az érintett területeken, azaz Császártöltés, Lak, Szentbenedek, Kecel és Úszód falvakban. Úriszéke 1835-1847 között működött, tevékenysége során főleg a jobbágyok magánjogi természetű peres ügyeiben bíráskodott - pl. örökösödési, hagyatéki ügyek, úrbéri telkek iránti követelések, közszerzeményi vagyon, hozomány visszaadásának megítélése, árvákra és azok vagyonára vonatkozó rendelkezések, adóssági, kártérítési keresetek stb. Büntetőjogi ügyek csak csekély számban fordulnak elő. Néhány esetben fellebbezett ügyeket továbbítottak, vagy fellebbviteli bíróságok ítéleteit hirdették ki. Az úriszék közigazgatási jellegű feladatai közé tartozott a községi adószedők és gyámok számadásainak elbírálása, a jobbágygazdálkodás rendjének felügyelete is. Ez utóbbiak között pl. megállapított nyomásrend szerinti földművelés, elegendő vonósjószág beszerzése, erdőpusztítás, jogtalan foglalások tiltása, robot mulasztása miatti fenyítés szerepelt. 55
