Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)
I. Történeti bevezető - 1/3. A levéltári anyag története és rendezése
Történeti bevezető sorozatok leírásánál már említett egyenetlenségek az állagok megválasztásánál is érződnek, így egyformán külön állagként szerepelhet egy rév iratanyaga 0,14 fm-rel (2/g.), a gazdasági számadásoké 22,2 fm-rel (2/c.), vagy egyetlen kéziratos kötet (2/a.). A fondjegyzék szerkezeti hiányosságait, adatainak pontatlanságát általában az okozta, hogy szükségszerűen a levéltár egyetlen fölmérése, és nem pedig a rendezése után készült. A levéltár rendezés előtti állapotának megismerése után folytassuk a végzett rendező munka leírásával. A rendezési munkát természetesen megelőzte a tájékozódás, tapasztalatgyűjtés. A káptalani levéltárak nyomtatásban is megjelent segédleteit sajnos könnyen számba vehetjük. 1966-ban jelent meg a Levéltári Szemlében Soós Imrétől az egri káptalan magánlevéltárának leírása.85 Az 1983-ban kiadott egyházi levéltári fond- és állagjegyzékeknél mélyebb szintű leírás Soós Imre munkáján kívül tudtommal csak a székesfehérvári káptalan levéltáráról jelent meg.86 Frissebb adatok beszerzésének céljából levélben kerestem meg az ország káptalani levéltárait, melyben kértem, hogy tájékoztassanak rendelkezésükre álló segédleteikről, lehetőség szerint küldjék el azok másolatát.87 Választ Esztergomból, Győrből, Sopronból, Szegedről, Székesfehérvárról, Szombathelyről és Vácról kaptam. Ezekben nagyrészt arról tájékoztattak, hogy az 1983-ban megjelent fond- és állagjegyzékeken kívül nincsen részletesebb segédlete az említett levéltáraknak. Kivételt jelentett Esztergom és Székesfehérvár, ahonnan fondjegyzéknél részletesebb, raktári egységekig lemenő ismertetőt kaptam. Győrből egy levéltári leltár másolata érkezett, melynek vizsgálódási szempontjai föltűnően hasonlóak az 1954-es kalocsaihoz, s ez arra enged következtetni, hogy az ötvenes években országszerte sikerült egységes szempontok szerint leltárakat készíteni a káptalani levéltárak anyagáról. A leltárak készítésekor érthető módon nem vállalkozhattak az iratanyag rendezésére, elsősorban az akkori állapotok tükörképét adták, hangsúlyozva a későbbi rendezés szükségességét. Sajnos ez a rendezés a legtöbb helyen azóta is elmaradt. A fentiek alapján megállapítható, hogy csak Egerben, Esztergomban és Székesfehérváron történt középszintű rendezés, az ország többi káptalani levéltára meglehetősen rendezetlen. Bizonyos esetekben a régi irattári rendszer ép fennmaradása ma is viszonylag jó kutathatóságot biztosít.88 Újabb segédletek híján a levéltári anyagok összehasonlítási alapját így továbbra is csak az 1983-as fondjegyzékek jelenthetik. Erre az összehasonlításra vállalkozott néhány évvel ezelőtt Dr. Kiss Mária, Káptalani levéltárak, levéltári rendszerek c. előadásában.89 A fondjegyzékek szerkezetének 85 SOÓS Az egri káptalan megmaradt iratanyagát 1962-ben örökletét gyanánt adták át a tulajdonjog fenntartásával az Egri Állami Levéltárnak. 1857., 1966. 86 NAGY 1958. 87 A levelet kapták az egri, esztergomi, győri, pécsi, székesfehérvári, váci, vasvár-szombathelyi, veszprémi és szeged-csanádi székeskáptalanok, valamint a soproni társaskáptalan. 88 Elsősorban Pécsre gondolok, ahonnan Dr. Dóka Klára tapasztalatai, szóbeli közlése alapján vannak információim. 89 Dr. Kiss Mária levéltáros (Szombathely) előadásának szövegét kéziratban bocsájtotta rendelkezésünkre. 38
