Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)
III. Függelék - III/1. A káptalan tagjai 1738-1998
Függelék július: apatini helyettes pléh., 1923. január 19.: u.o. pléh. 1942. április 10.: érs biztos. 1944. május 14.: Kalocsára költözött, főszentszéki bíró. 1945. szeptember 20.: az óvónőképző érs. biztosa, a Miasszonyunkról név. Kalocsai Szegény Iskolanővérek spirituálisa. Káptalani tisztségei: 1944. április 27.: ifj. mester. 1946. április 27.: székesegyh. főesp. 1947 augusztus 22.: bácsi kisprépost. Bibi:. Veress II. 277. - Korrespondenzblatt 1962. 57. - Magyar Katolikus Lexikon II. 781. Eliássy Ferenc: (Vác, 1790. december 2. - Rác-Militics 1874. október 7.) 1813. június 13.: szent. Káplán. 1829: Rác-Militicsen pléb. 1836: espereskerületi jegyző. 1841: esperes. 1851: kiérd, esperes. Káptalani tisztségei: 1851.: tb. Erdey Ferenc: (Módos, Torontál vm., 1895. május 13. - Budapest, 1966. december 31.) Szülei Erdey Gyula vasúti tisztviselő és Weber Emília. Gimnázium: Újvidék, majd Kalocsán már mint papnövendék. Teológia, bölcsészet: 1913-1919: svájci fribourgi egyetem. Doktori címet szerzett. 1918. július 14.: u.o. szent. Két évig nem tudott hazatérni, Svájcban lelkipásztorkodott. Először a champexi fürdőben lelkész, majd a fribourgi Szent János plébánián. Főleg munkásokkal foglalkozott. 1920. május: a svájci gyermeknyaraltatási bizottság megbízásából a Svájcba küldött magyar gyermekek lelki gondozója, július végén az első gyermekcsoporttal került vissza Magyarországra. 1920. szeptember - 1921. március: Jánoshalmán káplán. 1922: Kalocsán főszentszéki jegyző, érs. szertartó és levéltáros. 1923-1925: a kalocsai nagyszeminárium filozófia tanára. Szerkeszti 1926-tól a kalocsai Árpád Könyveket, 1926-1932: a kalocsai Diáknaptár első négy évfolyamát. 1926-1939: az általa szervezett Érs. Tanítók Háza igazgatója, a tanítóképző és a polgári iskola hittanára. 1928: zsinati bíró. 1929: a Szent István Akadémia tagja. 1931: a budapesti egyetem magántanára. 1939-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet lelki igazgatója. 1942-től szerkeszti a budapesti Jézus Szíve Hírnökét. 1946. szeptember: az egyetem hittudományi karán int. tanár. 1953: a Központi Hittudományi Akadémia filozófia tanszékének tanára. Munkásságának fő területe Szent Tamás Summájának feldolgozása a keresztény bölcselet, elsősorban metafizikai és kozmológiai szempontból, továbbá a középkor bölcseleti irányzatainak bírálata volt. Elnöke volt az Orsz. Magyar. Esperanto Egyesületnek. A budapesti egyetem bekebelezett teológiai doktora. Káptalani tisztségei: 1944. január 28.: tb. Főbb munkát (részletesen ld. Gulyás VII: 588-591.) - Synopsis Philosophiae Scholasticae (I-VII., Budapest- Torino) - A cserkészpedagógia alapelve Aquinói Sz. Tamás elméletének világánál. (Kalocsa, 1924.) - Új utak erkölcstanításunk rendszerében. (Kalocsa, 1926.) - Kant valláserkölcsi világnézete. (Szent István Könyvek 68., Budapest, 1929.) - Mi irányítsa a modem gondolkodást? (Kalocsa, 1929.) - Egy fejezet a középkori sportetika történetéből. A sport kérdése Aquinói Szt. Tamásnál. (Orsz. Testnevelési Tanács Könyvtára 44., Budapest, 1930.) - Szellemi kultúrélet a 13. sz.-ban és Szent Tamás. (Aquinói Szt. Tamás és a modem kultúra. 1., Kalocsa, 1930.) - A 13. sz. bölcseletének válsága és Aquinói Szt. Tamás. (A Szent István Akadémia Hittud.-Bölcseleti Oszt. Felolv. 2: 4., Budapest, 1930.) - Unua eukaristia esperanto mondkunveno en Bp. (szerk., Budapest, 1938.) - A bölcselet válsága a középkorban. (Budapest, 1944.) - Aszketika és misztika (Budapest, 1952.) - Enciclopedia teologica. (I-IL, Budapest, 1953.) 122
