Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)
Bődi Erzsébet: Kalácsok és kalácsfélék (sült tészták) változó szerepe a 20. századi vidéki táplálkozáskultúrákban
Bó'di Erzsébet sült tésztát, mely formailag és tartalmilag a korovajhoz hasonló vagy azonos, a kalács fogalma alá sorolja a magyar nyelv. A köznyelvi és etimológiai jelentéstartalomtól eltér a kalács szó jelentése a 20. századi falusi lakosság használatában. Erre vonatkozóan részletes felmérést két régióban végeztem: Medvesalján 3 és a Nagykunságon 4 , más vidékekről információs jellegű adataim vannak 5 . Medvesalján idősebb emberek fogalomvilágában kenyér, kalács és sütemény, e három gyűjtő kategória létezik a sült tésztafélékre vonatkozóan. A kalács egy tág gyűjtőfogalom, nehéz kategorikusan kijelenteni, mi minden tartozik bele. Mindenképp beletartoznak: 1. köznyelvi meghatározás szerinti kelt, édes ízű, tejjel dagasztott - tehát a sütőipari szakterületen is kalácsként meghatározott technológia alapján előállított - sült tészták. 2. minden olyan sült tészta, melynek íze édes és tésztája tömegében meghatározóbb a tölteléknél, függetlenül attól, hogy házilag vagy iparilag van előállítva, esetleg házilag nem is készítik és nem készítették soha, nem függ össze a technológiájával, az alakkal, a formával és a nagysággal. így kalácsnak nevezik a tradicionális lakodalmi morványkalácsot, a boltban vásárolt különféle linzeres teasüteményeket. Ez utóbbi jelentéstartalom emlékeztet a mézeskalács köznyelvi fogalma alá besorolt apró sült tésztákra. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy a kalács helyett nem használják a tészta elnevezést olyan tartalommal és gyakorisággal, ahogyan azt az alföldi emberek beszédében tapasztalhatjuk. A tészta medvesaljai értelemben inkább jelent főtt tésztát, mintsem sültet. Az így kialakult fogalmi képben az 1960-as évektől kezdve észlelhető változás. A változás tudatos változtatás eredménye. A fiatalabb generációtól indul ki és célja, hogy a szakterülethez igazodó köznyelv pontosítsa meghatározásait. Középiskolát végzettek körében felmérést készítettem a kalács meghatározásáról. Ezekből idézek néhányat: Kalácsnak édes kelt tésztafélét nevezünk, leginkább Magyarban kapható fonottkalácsot értjük alatta. (Medveshidegkút) Baracán (Rimaszombati járás) általában csak azt a kelesztett, sült tésztát nevezik kalácsnak, amit otthon sütnek és nem sütemény. Családunkban manapság is gyakori a 3 BÖDI 1985. 4 BŐDI 1992. 5 VARGA 1992. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy magának a kalácsnak formai és funkcióbeli vizsgálatát elhanyagolták volna a néprajzkutatók. Lásd SCHWALM 1981, továbbá a legújabban megjelent táplálkozáskultúráról szóló monográfiák. A vizsgálódás első feladatának a kalács szó jelentésének felmérését tekintettem, ebben az összefüggésben található viszonylag kevés adat az eddigi szakírásokban. 90
