Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Bodnár Zsuzsanna: A kamra, padlás, pince szerepe a paraszti élelmiszertárolásban

A kamra, padlás, pince szerepe a paraszti élelmiszertárolásban A padlásnak fontos szerepe volt a gabonatárolásban. Itt olyan középparasztok tároltak gabonát, akiknél a termés mennyisége meghaladta a hagyományos edények befogadóképességét, de különálló épület, magtár építése nem volt indokolt. A gabona padláson való tárolása összefüggött a lakóház állapotával, a felhasznált építőanyagok szilárdságával, az anyagok és szerkezetek teherbíró képességével, az egész építmény statikai állapotával.

14 A száraz padlás egy részét simára tapasztották, a gabonát erre a részre kupacba öntötték vagy elterítették. A rakást időnként lapáttal megforgatták, szellőztették. Tímáron a masszívabb házak padlásterét rekesztékekre osztották a különféle gabonafajták raktározására. A szegényparasztok, napszámosok a padláson zsákokban tárolták a gabonát, lisztet. Akinek kevés búzája volt, legalább az ünnepi kalácshoz tartalékolt egy keveset a finomabb lisztből. Ahogy a szólás is tartja: Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, pünkösdkor, ahogy lehet. A pince szerepe az élelmiszertárolásban Pince a nyírségi portákon aránylag kevés helyen volt, de ezek is csak ritkán voltak elég szárazak. Tégla- vagy kőfalazattal készültek. Inkább a századforduló éveiben épült jómódú vagy kisnemesi lakóházak voltak pincézettek. Ezek a pincék a ház egy-két helyisége alá kerültek beépítésre, általában a kamrához, nyárikonyhához kapcsolódtak. Leggyakrabban lejáratuk is ezekből nyílt vagy a tornácról. Gyakori szokás volt, hogy a pincelejárat boltozatán a jobb térkihasználás céljából padkákat képeztek ki lépcsőzetesen, s így raktározásra alkalmassá tették. Mivel hűvös volt, ide került az ételmaradék, valamint a tejtermékek és egyéb élelmiszerek. Ládában tárolták a télire szánt almát, körtét, meszelt dinnyét. A krumplit, káposztát a földön szétterített deszkarámában tartották. A tojást, hogy hosszabb ideig elálljon, búza, rozs közé tették. A zöldségféléket a pincében homokban tárolták. A bor érlelésének, hosszabb-rövidebb ideig való eltartásának a helyszíne is a pince. A kevés és rossz minőségű nyíri vinkót gerendákon, deszkaállványon álló hordókban tárolták. Itt kaptak helyet a dézsák, tárolóedények, a szőlőfeldolgozás eszközei is. A házbeli pincék elterjedésében az intenzívebb tej gazdálkodás és zöldségtermesztés fejlődésének jelentős szerepe volt. A parasztgazdaságok raktárhelynek mindig szűkében voltak, különösen ősszel, amikor a terményeket betakarították, és biztonságos helyre kellett rakni, ahol nem ázott meg, nem volt túl meleg, túl hideg, s a rágcsálók sem fértek hozzá.

15 Ezért a jó gazda kamrája és padlása mindig zsúfolt volt, ha mással nem, hát üres hordókkal, edényekkel, üvegekkel, kosarakkal. 14 FÜZES 1984. 89. 15 BARABÁS - GILYÉN 1987. 33. 73