Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

W. Nagy Ágota: A pannonhalmi Szent-Benedek-rend reformkori étkezési szokásaiból – egy bencés szerzetes feljegyzései alapján

A pannonhalmi Szent-Benedek-rend reformkori étkezési szokásaiból korábban. Június 22.: Hőmeleg, tiszta. 24-19. az О felett}® Ebédre Zahn Obersterrel, Mayer Kanonokkal Tihanba menénk. Délután 26 az О felett. Estére: Sunkás tészta M. bora?

1 23. Hétfő: Hőmeleg, tiszta. 22-19 az О felett. Délután Izidor érkezek Fidéllel Füredre. Délre: Tavle dHőte 38

, 1 kenyér, Magunk bora. Este: 1 kenyér, Magunk bora. A rend birtokain termesztett gyümölcs- és zöldségfélék, olajnövények Az egyházi ünnepeken szokásos böjti, illetve ünnepi ételeket a jegyzőkönyv sajnos nem részletezi. Karácsonyokon pl. csak ennyit olvashatunk: Karácson böjtje. Annál többre tudunk következtetni a kertészeti naplóban feljegyzettekből, melyben Szeder Fábián a vetéstől a betakarításig, sőt azon túl, a termények aszalóba adásáról, konyhára küldéséről is tudósít. A leírtak alapján valószínűleg mind pannonhalmi, mind füssi jószágkormányzóként a rendtagok teljes zöldség- és gyümölcs ellátásáról gondoskodni tudott, nem is akármilyen választékban és minőségben.

39 Manapság pl. az articsóka egzotikus zöldségnek számít Magyarországon, nem így az ő gondozásában lévő kertben. 1836 szeptemberében így ír: A nagy Artichókán 16 virág van, mellyekböl nyolczat a konyhára adtam. Vagy ugyanitt: A felső kertben körte s szilva aszalás folyik... A Dinnyét számba vévén 400 db találtatott. Az articsóka teljesen közönséges veteménynek számított, így említi 1833-ban is a még el nem vetett magvak között, dohány, s különböző dísznövények, harangvirág, valamint napraforgó társaságában. Áprilisban a cseresznye, meggy, szilva és barackfa oltás sejteti, hogy e gyümölcsöket fogyasztják is. Májusban már a cseresznye és eper éréséről értesülünk, júniusban a spanyolmeggy érik, s a cseresznye aszalás kezdődik. (Ahogyan értek a gyümölcsök, sorban aszalták őket.) Augusztusban a gömbölű szilva érni kezd, a szőlő puhul. Szeptemberben a „hosszú" szilva még mindig csak félig érett, s itt van a dióverés, kukoricaszedés ideje. A legrészletesebben a krumpli körüli munkáról, a különböző koráni és téli fajtákról, a dinnyék és tökök sokféleségéről, valamint a betacida néven szereplő (valószínűleg cukorrépát jelent) tápláléknövényről szól. 1834 októberében így ír: ...A tavai magból vetett krumplit szedjük ki... A Krumplinak gödröket ásunk...21 féle krumplit szedénk ki magnak valót a földből... 20 féle krumplit rakánk el a gyümölcs szárító melleti gödörbe. Később a babszedés és cséplés, majd a borsó szedés és cséplés 36 24-19 az О felett: Az első szám a levegő, a második a víz hőmérsékletét jelenti 0°C fölött. 37 M.bora: Magunk bora, a magunkkal vitt bor. 38 Tavle d Hőte: helyesen: table d hőte (francia) = közös vendégasztal 39 A füssi birtokon még a kedvezőtlen földrajzi adottságokkal is számolni kellett, mégis olyan virágzó gazdaságot teremtett, mely évtizedek múltán is ragyogóan működött: „Általában véve, a mezőgazdaságra nézve itt nem a talaj minősége a hátrányos ok, hanem az egész területnek aránylag mély fekvése s így közvetve a felszálló talajvizek, melyeknek hol kellő elvezetéséről, illetve szabályozásáról gondoskodva van, minden tekintetben meghozza a föld és a fáradság gyümölcsét. Ennek kirívó példáját Fuss község környékén tapasztalhattam, hol a pannonhalmi Benedek-rendnek uradalma mintaképe lehet az ehhez hasonló terület gazdálkodásának." LÁSZLÓ 1903. 179. 55