Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Rékai Miklós: A hagyományos zsidó életforma helyzete Magyarországon. A kóser táplálkozás példája

Rékai Miklós Mexikóból szivárgott be a mai Egyesült Államok területére. Kutatójuk az Új-Mexikói Egyetem tanára, Stanley Hordes mondta róluk: „olyan sok évszázadon át titkolták zsidó mivoltukat, hogy vallásuknak immár a titkosság is része lett." Hozzátehetjük, hogy egy olyan országban maradt ez így, ahol évszázadok óta zavartalan a szabad vallásgyakorlás. A rejtőzködés, az identitás megosztottsága hasonló történelmi tragédiák nyomán a hazai zsidóság életét is meghatározza. Aki látta már egy-egy nagy zsidó ünnepen, hogy ima után, a zsinagóga kapujában hogyan kerül le a fejekről a díszes kippa, és kerül helyére közönséges kalap, az azt hiszem tudja, hogy miről beszélek. (A Néprajzi Múzeum tavaly tavasszal kiállítást rendezett „Keserű gyökér, a munkácsi magyar zsidók hagyományos kultúrája" címmel. Az egyik jeruzsálemi látogató német nyelvű bejegyzése a vendégkönyvben így szól: Ameddig ez a „szent nép" élt, üldözték, elnyomták, azután Auschwitzban bestiálisán elpusztították. Ma a „szent maradékból" folklórt csinálnak. - Jó példája ez annak, hogy a rejtőzködés stratégiája nemcsak a néprajzi gyűjtés akadálya, hanem a publikálás is jókora tapintatot igényel.) Az elmúlt évtizedekben ezrével éltek közöttünk olyanok, akiknek életét megkeserítette a szombati munka, az ételt kínáló és elutasított ismerősök sértődöttsége, vagy a kollegák csendes „zsidózása". Pedig mi mindannyian, akik Kelet-Európában élünk, identitásunkat maradéktalanul, minden elemében csak nehezen vállalhatjuk. Közös sorsa ez zsidóknak, keresztényeknek, hívőknek és ateistáknak. A néprajz nem térhet ki a jövőben azon feladata elől, hogy ezeket a problémákat feltárja, és úgy mutassa be, hogy ezzel oldja a különböző csoportok közötti idegenkedést, hogy végre mindenki otthon érezhesse magát Magyarországon. 150