Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az éjszaka

D NACHT- KL ÉJSZAKA

219. Wenn am Tag en Gascht kamma ischt: „Hock na, daß ma schlafa kenned!” (Napközben ha vendég érkezett: - Ülj le nálunk, hogy aludni tudjunk!)

220. Na am Beattläuta am 8 tuat ’s läuta faar die armi Seela. Zescht tuat ’s beattläuta am 8, and glai drna tuat ’s mit dr kleina Glocka läuta faar die armi Seela. And die alti Leut haud ema gseit: „Dramm läut ’s mit dr kleina Glocka, daß die Blendi wissed, daß Nacht ischt. ” Des hat mei Nana ema gseit, wel i bin so a Mädili no gsei.

(A 8 órai esti harangszó után a meghalt lelkekért harangoznak. Először van az esti harangszó, és rögtön utána a kis harang szól a meghalt lelkekért. De az öregek meg mindig így mondták: - Azért szól a kis harang, hogy a vakok is megtudják, hogy este van. - Ezt a nagymamám mondta mindig, mikor még olyan kislányforma voltam.)

221. Wel 's so ischt gsei, miar Kendr gaud usanand vám Spiel am Abend, nach Nacht- aletscht! and Nachtaletscht! Die uei hat dr andra nauftätschlid uf da Buckl. Nach ischt ma huei gi schlafa. Miar haud waitr niks gseit. Die niadr hat des kriat uf da Buckl nauf, annach scha grennt usanand naus and huei! Was des Nachtaletscht ischt? Daß ma jetz gaud die schlafa, and des ischt s letscht Gspiel. And s niadr hat messa des kriaga. Da isch obachtgia waara, daß die niadr kriat hat.

(Mikor mi gyerekek már készültünk este szétszéledni, akkor: - Nachtaletscht!28 és Nachtaletscht! - Rápaskoltunk egymás hátára. Utána mentünk haza aludni. Mi mást nem mondtunk. Mindenki kapott a hátára, aztán máris szaladtunk szanaszét és haza. Ezt a ráverést mindenkinek meg kellett kapnia. Ügyeltünk, hogy mindenki megkapja. Hogy mi ez a Nachtaletscht? Hogy most megyünk aludni, és ez az utolsó játék.)

222. Nachtaletsch, Nachtaletsch! Descht scha streng ganga be is. Dia Täscha [Schlag] hält ma itt setta kriaga. Mit am Verschli hat ma a Schleachts gwantscha: Nacht- aletsch, schaiß ens Bett! Nach wemma hat naufhaua kenna, seallr hat ma ’s gwantscha, sie soll ens Bett nei schaißa. Dramm ischt die seall schleachtr dra gsei, mo ’s kriat hat des Nahaua.

(Nachtaletsch! Nachtaletsch! Igen, ezt gyakran játszottuk. Azt a verést nem akartuk megkapni. A versikével rosszat kívántak: - Nachtaletsch! Kakilj az ágyba! - Ha valakire rá tudtunk verni, annak azt kívántuk, hogy kakiljon az ágyba. Azért járt rosszabbul az, aki kapta az ütést.)

28 A Nachtaletscht volt este a gyerekek utolsó játéka kinn az utcán. A Nachtaletsch(t) szóból kibontható a Nachta ’éjszakák’ és a letscht ’utolsó’ szó, de lefordítani alig lehet: ’éj előtt utoljára’. Főleg lányok játszották. GRÉB, Julius 1932. 33. szepességi és sziléziai példát hoz: „Wenn jedoch die Kinder oder die Rockenstubenjugend abends vor dem Nachhausegehen trachten, einander ’das Letzte zu geben’ ... In Schlesien entspinnt sich beim Nachhausegehen aus der Rockenstube eine ähnliche Jagd ... des wilden Jägers (Wuotan). ...Der Verfolger verurteilt sinnbildlich in der Person der Frau Holle mit dem Schlag das ereilte Mädchen zur Teilnahme an der wilden Jagd... ” (Fordítás: Ha azonban a gyermekek és fiatalok az esti hazamenetel előtt azon igyekeznek, hogy egymásnak ’az utolsót adják’ ... Sziléziában a vad vadász [Wotan] hasonló vadászata kezdődik a hazamenetel előtt. ... A fogó a veréssel Holle anyó személyében szimbolikusan a vad vadászaton való részvételre kényszeríti az utolért lányt...)

59