Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az év

na gleert, nach ischt seall au gwiah gsei. Wel ma ’s hat neigleert en Branna, nach hat ma gseit: „En Gotts Nama. ” Descht scha ämal dr Brauch gsei, daß ma gseit hat: En Gotts Nama.

(Húsvét szombatján volt a tűz, a víz meg a szenteltfa szentelése. Az asszonyok vittek haza a szenteltvízből, öntöttek belőle a kútba, hogy az is meg legyen szentelve. Miközben beleöntötték, ezt mondták: - Isten nevében! - Ez már szokás volt, hogy hozzáfűzték: - Isten nevében.)

1785. Em Oschtrasamstig haud sie d Gwaihschaitr greicht neabr dr Kiarch da, and en dr Kiarch denna haud sie a Wassr gwiah. Descht s Oschtrawassr gsei. Descht grad so a gwiehis Wassr wia s andr.

(Húsvét szombatján a templom mellett a szenteltfát szentelték, a templomban pedig a vizet. Ez volt a húsvéti víz. Ez éppolyan szenteltvíz, mint a másik.)

1786. A ganza Buschl vol Gwaihschaitr haud so kleinri Buaba ällamal uf da Buckl nauf ghdngt. Deanni langi Schaitla hat ma en Draht na tau. En dr Kiarch danda haud sie a Fuir gmacht, dott haud sie s' ruaßig gmacht. Deanni haud sie usanandtreit, nach haud sie Aeir kriat and a Gealt. So a braeittatschigs [breit und flach] gmachts Holz isch gsei so 30 cm lang. So vili nahi Frueid, was sie ghätt haud, so vili Gwaihschaitr haud sie ghätt. Des Waiha ischt em Oschtrasamstig vaar dr Kiarch gsei gega Abid na.

(Egész csomó szenteltfát vetettek a hátukra a nagyobbacska fiúk. Ezeket a hosszú fadarabokat fölfűzték egy drótra. Lent a templom mellett tüzet raktak, ott bekormozták őket, utána szétvitték a rokonoknak, és kaptak érte tojást meg pénzt. Olyan szélesebb és lapos forma, úgy 30 cm hosszú faragott lapocskák voltak. Amennyi közeli rokonuk volt, annyi szenteltfát vittek. Ez a szentelés húsvét szombatján történt a templom előtt estefelé.)

1787. D Gwaihschaitr haud greßra Gatteng Buaba gmacht en Oschtrasamsteg. Neabr dr Kiarch da hat dr Läutnar a Fuir gmacht, dott haud sie s’ bitzli greicht. Deanni hat ma au en Ställ nei taufaar [gegen] d Hexa. En Kiah-, Sau-, Roßstall nei. D Biabla haud a Gealt ämal kriat. D Schaitr hat ma s ganz Jahr denna glau. S andr Jahr haud sie wiedr deanni gnamma. Descht halt so gsei, d Leut haud en Glauba ghätt ufd Haeiligkaeit. Descht eappis Gwiehis em Haus.

(A szenteltfákat húsvét szombatján készítették a nagyobbacska fiúk. A templom mellett a harangozó tüzet rakott, amelynél kicsit megfüstölték. Az ólakba kerültek a boszorkányok ellen. A tehén- és lóistállóba, a disznóólba. Egész évben ott maradtak. A következő évben ismét elővették őket. A kisfiúk pénzt kaptak érte. Az emberek hittek a szentségben, és ez megszentelt tárgy.)

1788. Mo em Fiedlar Leahrr sei Haus ischt, neabr dr Kiarch da, dott isch s Gwaihschait- rwaiha gsei. Seall Gwaihschait, mo sie ämal gwiah haud em Oschtrasamsteg, seall hat ma solla en Sparheat nei tua, wenn so a groß Weattr gsei ischt. Nach haud sie ’s bitzli brennt, and ens Dachtrauf nei gleit, nach haud sie ’s wiedr zurucktau uf da Platz.

363