Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

A világ

Azt mondták, ez jel, jön a háború. És tényleg jött. Mindannyian féltünk, mert ilyent még sose láttunk. Mert olyan volt, mint a vér, nem olyan sárgásán vörös, mint mikor lemegy a nap, hanem tűzvörös. Nézzetek csak oda! Kimentünk a falu szélére, ahonnan elláttunk egész Császártöltésig, ott még szörnyűbb volt. Félt minden ember. Azt mondták, ez jel, világjel. Tényleg elkezdődött a második világháború.)

102. 5 ganz Fiarmament ischt uei Rot gsei. Nach seand áll Leüt nausganga. „Kammid amal raus! Was bideut des? En großa Kriag. Des ischt so a Zaeiche, daß des so en großa Kriag gait. ” S ganz Fiarmament ischt uei Rot gsei, so wenn a Liacht brennt hätt denna, a rots Liacht em Hemml doba. „Hat, iahr wearid siah, des bideut en großa Kriag, des wearad V siah. ” ’s ischt ja nach au uein kamma, dea zweit, dea letschta, dea russascha Kriag.

(Az egész égbolt egyetlen vörösség volt. Minden ember kiszaladt. - Gyertek csak ki! Mit jelent ez? Nagy háborút. Ez annak a jele, hogy nagy háború lesz. - Az egész égbolt egyetlen vörösség volt, mintha lámpa égett volna benne, egy vörös lámpa fönn az égen. - Meglátjátok, ez nagy háborút jelent, meg fogjátok látni. - És be is következett ez a második, az utolsó, az orosz háború.)

103. Abr seall han nach scha i gsiah. I bin no so a Mädili gsei, nach ischt em Bocksof doba eapprd gstaarba, and descht is a Frueidschaft gsei. A Gotta [Patin] ischt des gsei. Seallmal ischt ma no ens Haus gi wacha ganga. Annach ischt a Waib nei- kamma and hat gseit: „Leut, a Maler ischt duß, a Fuir ischt em Hemml doba. ” Nach seamma raus, annach ischt grad so gsei, so wia dr Hemml brennt. Abr so eappis Fiarchtigs han i nach meim Leaba nőéit gsiah. Nach ischt s Wacha usanand naus ganga, ülligi seand hueiganga. Nach hat ’s ghaeißa: „Des fällt ra, nach vabrenna ma äll. ” Wel ’s ischt so gsei, da haud d Leut scha gwatid uf des, wel descht eappa gschrieba gsei, daß a Fuir rakammt vam Hemml. Annach haud d Leut gseit, waeiß i, mo, sie seand gsei uf ’ra Wallfahrt, nach hat d Maria gseit am Hearrged, ear soll des itt tua. Annach isch itt rakamma s Fuir. Miar haud is stark gfiarcht. And bis am Maargis hat des daured, nach ufzmal nach isch nu so heall waara. Nawäats [südlich] isch gsei. Vam Bocksof seamma kamma, nach seamma engegagrennt deamm Fuir. So fiarchtig ischt des gsei. Descht ganz gwies so gsei. Abr ’s ischt au niamrd niedrgleaga, d Leut seand die ganz Nacht ghocked. Wel des ischt nacht stark fiarchtig gsei.

(Azt már magam is láttam, még kislány koromban. Meghalt valaki a Boxofban a rokonságból, valami kereszt- vagy bérmaanya volt, és akkor még a háznál volt a virrasztás. Bejött egy asszony, és azt mondta: - Emberek, nagy baj van kint, tűz van az égen. - Kimentünk, és tényleg olyan volt, mintha az ég égett volna. Ilyen félelmetesét én még életemben nem láttam. Vége is volt a virrasztásnak, mindenki ment haza. Azt mondták, ha ez aláhullik, akkor mind elégünk. Mert úgy volt, hogy erre már vártak a népek, mert valahol meg volt írva, hogy az égből tűz hullik alá. Mesélték akkor az emberek, hogy valahol, nem tudom, hol, zarándoklaton jártak, hogy a Mária könyörgött a Jézusnak, hogy ezt ne tegye. És nem hullott alá a tűz. Nagyon féltünk. És ez reggelig eltartott, aztán egyszer csak kivilágosodott. Déli irányban volt. Jöttünk a Boxofból, és szemberohantunk ezzel a tűzzel. Olyan félelmetes volt. Ez így volt. De nem is feküdt le senki, az emberek egész éjjel ültek. Mert nagyon félelmetes volt.)

34