Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az idő
Bözsinek kézzel agyon kellett nyomnia egy vakondot hét éves korában. Mikor ezt a ráolvasást tanulta, hét éves korában agyon kellett nyomnia egy vakondot. így tudta ezt a betegséget gyógyítani.) 1560. Wenn a Kend ischt andrwachsa gsei, nach wenn a Mädli em Haus gsei ischt, nach hat die seall messa mit am Spennrädli a Woll spenna, vaar sie 7 Jahr alt gsei ischt. Annach Gott Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! Wenn des gspanna gsei ischt, haud van 3 Trimla a Rickli [Strähn] gmacht so a Gatteng, daß ma s Kendli durschiaba kan, and haud ’s ziemabanda. Nach seand drai Knepf nakamma ens End na. Suscht wär ’s ja enanand nei kamma. Annach haud sie des Rickli ibrs Kreuz ziematau, annach oba haud sie s Händli so neigschoba. Gott Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! Des druimale. Längr hat ’s itt braucha sei, nu so, daß ma des Kendli durschiaba kan, and drai Knepf seand nakamma. I han au ueis gspanna. (Ha egy gyermeknek fájdalmai voltak a bordái és a lágyék tájékán, és ha volt a házban egy 7 évesnél fiatalabb kislány, annak fonnia kellett Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten! három szálat. Abból csak akkora motringot készítettek, hogy a gyermeket át lehessen rajta bújtatni. Az egyik végén összecsomózták a szálakat, hogy össze ne gabalyodjanak. így három csomó került rá. A motringot utána keresztben összefogták, és fent bedugták a gyermek kezecskéit. Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten! Ezt háromszor csinálták. Hosszabbnak nem kellett lennie, csak hogy a gyermek átférjen rajta, és három csomó került rá. Én is fontam egyet.) 1561. S Schis [Schön] Kadi Bäs hat a Rickli ghätt, mo ma d Kendr hat messa durschiaba. Des Rickli hat a Mädili vaar 7 Jahr messa spenna. (A Schön Kati néninek volt egy motringja, ahol a gyermekeket átdugták. Ezt egy 7 évesnél fiatalabb kislánynak kellett fonnia.) 1562. S Mädli hat solla en Klee holla, annach ischt a Atr kamma. „Laß du dein Klee nu liega! Heit ischt ja Fronleichnamstag. ” „Ja, i soll meinr Kuah a Hei brenga, a Fuatr brenga. I bin Makt, i muß des tua. ” „ Wenn du dea Klee neammscht, i juck diar na ens Title [Zitze], nach muscht mi seiga [säugen] wia a kleis Kend. ” And dia Atr ischt itt weackrganga. Nach ischi heuiganga uhna Klee, uhna Fuatr. Nach hat d Frau gseit: „Abr i wear gau, i wear scha deannr Atr gia! ” Nach ischi ganga, and dia Atr ischt wiedr kamma. „Laß du dea Klee liega! Heit isch ja Fronlaichnamstag, heit deajf ma niks tua. ” Nach hat sie gseit: „ Gang aweack da hana, odr i stich di tod! ” Nach hat sie neigstocha en Klee and na en Waga. And d Atr scha naghanged ihnr ens Title. Nach hat sie sie sieba Jahr amgrengt. And hat sie messa seiga. Ischt des wahr, mueischt? Teufl! (A szolgálónak lucernáért kellett mennie. Odament hozzá egy kígyó. - Hagyd azt a lucernát! Máma úrnapja van. - Igen, de vinnem kell a tehénnek szénát, vinnem kell a takarmányt. Én szolgálólány vagyok, szót kell fogadnom. - Ha csak hozzányúlsz ehhez a szénához, akkor a csecsedre ugrok, és úgy kell szoptatnod, mint egy kisgyereket. És a kígyó nem mozdult. A lány tehát hazament széna nélkül, takarmány nélkül. Otthon az asszonya megszólalt: - Majd én elmegyek, és adok annak a kígyónak. El is ment, és a kígyó megint előjött. - Hagyd azt a lucernát! Máma úrnapja van, dolgozni nem szabad. - Tűnj el innen - szólt az asszony -, mert agyonszúrlak! Villájára szúrta a lucernát, és indult volna a kocsi felé, ám a kígyó 318
