Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az idő

1523.

1524.

1525.

1526.

1527.

1528.

1529.

1530.

1531.

1532.

Dr Maarga macht Saarga.

(A reggel gonddal terhel. Értsd: Mindennap új gondot hoz.)

Morgenstund hat Gold im Mund. Tájnyelven: Maargastand hat Gold em Mand.

(A reggeli órának arany van a szájában. Értelme: Ki korán kel, aranyat lel.)

Maargidsstand ischt Gold em Haus.

(A reggeli óra arany a házban. Értelme, mint az előzőnek.)

Wear friah sattled, dear rait spat odr gar itt.

(Aki korán fölnyergei, az későn lovagol ki, vagy egyáltalán nem. Értelme: Koraira tervezi az indulást, és késő lesz belőle, vagy el is marad teljesen.)

Em Abids wearid die Fauli globt.

(A lustákat este dicsérik. Értelme: A szorgalmasok egész nap dicséretet kapnak.)

Am Abend sitzen und am Morgen schwitzen. Tájnyelven: Am Abid sitza and em Maargis schwitza.

(Este ücsörögni, reggel meg izzadni. Értelme: Aki későn fekszik, az reggel nehezen ébred.)

Dr Tag deaffma itt vaar am Abid lóba.

(A napot az este előtt nem szabad dicsérni. Értelme: Nyugtával dicsérd a napot!) Vaar am Niedrliega tuat ma ueim itt ausziah.

(Lefekvés előtt az ember nem vetkőzik le. Értelme: Míg bírja az ember, ne adja át az örökséget.)

Dr Tag hat Auga and d Nacht Ohra.

(A nappalnak szeme van, az éjszakának füle. Értelme: Minden titok kitudódik.)

Mell Tág seand wia Wischt. (Több nap, mint kolbász.)

1533. 's ischt itt äll Tag Käppalakiarbe. ’s ischt itt ällawail älts en Aartneng zwischid die Leut, iamal weatt 's gstritta au.

(Nincs mindennap ’kápolnás búcsú’. Az emberi viszonyok nem mindig felhőtlenek, vannak viszálykodások is.)

1534. Ali Tag ischt itt Sannteg, ’s gait Wearftigtäg au.

(Nincs mindennap vasárnap, vannak hétköznapok is. Jelentése: Dolgozni kell, nem lazsálni.)

1535. Miar seand eit en ueim Tag alt waara.

(Mi se egy nap alatt öregedtünk meg. Akkor mondják, ha valami munka a tervezett időben nem készült el.)

313