Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A világ
töprengenem. Már olyan bomlott volt az esze, és ezt össze tudta állítani! És nem nevezett meg egyetlen embert sem, aki élt, hogy azt látta volna fönn. Hanem csupa olyant, akik már meghaltak. Úgyhogy ezen úgy törtem a fejem. Hát, ha valakinek az agya nincs rendben, nem tiszta, és mégis úgy összeállította, hogy akár el is lehetett volna hinni! - Villámlott, erre kettévált az égbolt, és én fölmentem - mondta. Hogy egyszer csak fönn volt.) 77. Zwie guati Kollegr, ällawail em Keallr duß seand sie baianand gsei and üllawail Tag and Nacht baianand gsei. Annach haud sie ziemagredt mitanand: „Du, dear jetz zescht stiarbt, dear seit, was dott ischt an dr andra Wealt. Miar zwie, miar kammed, and dear was zescht stiarbt, dea kammt zum andra die saga, wia 's ischt an dr andra Wealt." „Hat, guat." Nach ischt dr uei gstaarba. Annach en viazeah Täg be dr Nacht hatt V klopfed. Zu deamm andra ischt V kamma dea jineg. Nach hatt V gseit: "Kamrätle, Kamrätle ”, hatt V gseit, „ ’s ischt itt so, wia du gseit hascht, and ’s ischt itt so, wian i gseit han. Blaib au gsand!" Annach ischt V vaschwanda. Nach haud sie wiedr niks gwißt. And dea Ma, dear hat des ihm itt ausreda lau, daß 'r gredt hat mitt 'am. Ear hat gseit, descht kuein Trum gsei, descht wahr gsei. Sein Kamrai hat klopfed, and ear hat gredt mitt ’am. Des hat miar mein Vattr vazählt. Des seand seini Keallrkamrata gsei. (Volt két jóbarát, mindig együtt voltak kinn a pincében, és máskor is éjjel-nappal együtt voltak. Aztán egyszer összebeszéltek egymással: - Te, aki előbb hal meg közülünk, az elmondja a másiknak, mi van ott a túlvilágon. Mi ketten visszajövünk. Amelyikünk előbb meghal, az elmondja a másiknak, milyen a túlvilág. - Hát, jól van. - Aztán meghalt az egyik. És két hét múlva éjszaka kopogtat. Elment a társához, és azt mondta: - Barátom, pajtásom, nincs az úgy, ahogy te mondtad, de úgy sincs, ahogy én mondtam. Isten veled! - És ezzel eltűnt. Úgyhogy ezután sem tudtak többet. És ez a férfi ragaszkodott hozzá, hogy beszélt vele. Hogy ez nem volt álom, hanem valóság. A barátja kopogott, és ő beszélt vele. Apám mesélte ezt. Az ő pincebarátai voltak.) 78. Mei Schweschtr hat a Kend kriat, nach hat sie vili Bluat valóra, nach ischi drai Täg so da gleaga. Annach hat sie mal d Auga aufgrissa so groß and hat gucked, nach hat sie gseit: „Fiarchid ui vam Tod, wel dott ka ma hät neikamma!” Nach hat sie gseit, sie hat äwail ghert, daß em Hemml en Rosagata ischt. Nach hat sie ema denkt, dott ischt kuein Rosagata doba. Wemma stiarbt, nach kammt ma en Boda nei. So hat sie gmueit. Seit sie, abr jetz waeißt se, daß dott dóba a schmala Straß ischt, dott isch hät zum neikamma. No ueimal muß sie schleacht weara, nach deajf sie nei. „Abr seall waeiß i, daß i nei deajf. Seall ischt s Leaba, was dott ischt.” So hat sie gseit. „ Wemma dott neikammed, dott weatt ’s is guat gau. ” (A testvérem szülés közben sok vért veszített, úgyhogy három napig olyan élettelenül feküdt. Egyszer csak fölnyitotta a szemét, nagyra nyitotta, és csak úgy nézett, majd ezt mondta: - Féljetek a haláltól, mert oda nehéz bejutni! - Aztán folytatta: O mindig úgy hallotta, hogy a mennyországban virágoskert van. Olyankor mindig azt gondolta, hogy ott fönn ugyan nincs virágoskert. Ha az ember meghal, akkor a földbe kerül. így gondolta. De most tudja, hogy ott fönn van egy keskeny út, azon nehéz odajutni. Ha még egyszer rosszul lesz, akkor bemehet. - Azt tudom, hogy 28
