Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A víz
1356. Deanni Fealbagäta seand so gsei so wia a Meer. I han ghert, da haud sie gseit, s Rot Meer. Dramm emend, wel so a rots Sand ischt dott gsei. Seall hat raufzanda. (Ezek a Fűzfakertek úgy néztek ki, mint valami tenger. Hallottam, hogy Vöröstengernek mondták. Talán a vörös homoktól, ami átviláglott a vízen.) 1357. A Kettam ha ma gfanda en die Fealbagäta duß, seall ischt reachts vám Steag. Dr Schi Tischlar Joschi Batschi hat dott sein Ackr da ghätt, Krampiara haud sie denna ghätt. I bin no en Bua gsei. Dr Joschi Batschi hat nach gseit: „Descht mal a Meer gsei. Hat, dia Kettam weatt van dott agstamma sei, vam a Schiff. ” So drai Mettr lang ischi gsei, so stark abr au. Sie haud nach ratgschlaga, daß dia nu vam a Schiff sei kan, wel dia ischt zu stark faar an Waga odr zu so was. (Találtunk egy láncot kinn a Füzfakerteknél, a stégtől jobbra. Az asztalos Schön Józsi nagybátyámnak volt ott krumpliföldje. Én még kisfiú voltam. A Józsi bácsi akkor a következőt mondta: - Itt valamikor tenger volt. Ez a lánc talán abból az időből származhatott, egy hajóról. - Úgy három méter hosszú volt, de nagyon erős. Aztán tanakodtak, hogy csak hajóé lehetett, mert túl erős volt egy kocsihoz vagy valami hasonló eszközhöz.) 1358. S Drachaloch ischt em Duschnockr Hottr. Abr vaar am Kriag haud ja d Hajoschr dr halba Duschnockr Hottr kauft. Da seand d Hajoschr na die Hampf wässra. Da seand d Leüt van dr ganza Amgegni nakamma die Hampf wässra. Friahrr hat ’s ghaeißa, d Dracha seand vam Boda raus kamma, and haud a Loch glau hendr ihne. Des haud d Hajoschr van die Duschnockr ghert. Descht ja a großa Wisti gsei. Des ischt uei Wassr gsei, en Sampfisch gsei. (A dusnoki határban van a Sárkányluk. De a háború előtt a hajósiak megvették a fél dusnoki határt. Oda mentek el a hajósiak kendert áztatni. Az egész környékről odajártak kendert áztatni az emberek. Régen azt mesélték, a sárkányok kijöttek a földből, és egy gödröt hagytak maguk után. Ezt a hajósiak a dusnokiaktól hallották. Arrafelé is minden egy vadon volt. Ez mind egy víz volt, mocsár volt.) 1359. Wenn da en Hajosch kuei Wassr gsei ischt zum Hampfwässra, nach ischt ma en Duschnockr Hottr ens Drachaloch namm gfahra. Oft isch so gsei, wenn so truckini Jahra gsei seand, daß am die seall Zait, wenn s Hampfwässra gsei ischt, nach seand d Gruaba en Hajosch leer gsei. Méh Hajoschr seand ens Drachaloch namm. (Ha itt, Hajóson nem volt víz a kenderáztatáshoz, akkor átmentünk a dusnoki határba a Sárkánylukhoz. Gyakran előfordult a száraz években, hogy a kenderáztatás idején a hajósi gödrökben nem volt víz. A hajósiak közül többen átmentek a Sárkánylukhoz.) 1360. Bem Hampfwässra haud sie Priegl [Stangen] neighaua, and óba nauf haud sie en Boda kait. D Leut haud scha gwißt, wia lang daß ma dr Hampf muß denna lau. Nach hatt ’r gnuag ghätt, wenn ußa da d Haut, was ma braucht hat, itt abrocha ischt meh. And miar haud gseit, wemma valeaga [müde] gsei seand: „Heit ha ma gnuag so wia dr Hampf. Heit ha ma gnuag so wia dr Hampf. ” (A kenderáztatáshoz karókat vertek le, és a tetejére földet dobtak. Az emberek körülbelül tudták, meddig kell a vízben hagyni. Akkor ’ivott eleget’ a kender, 275
